A Mol megvásárolta a BorsodChemtől annak TVK-részesedését, és Budapesten egy orosz üzletember rendkívül ideges lett. Előbb fenyegetőzött, most perelni készül. Miért? Ki(k)ért?Az előzmények: nincs olyan kő-olajkitermelő és -finomító, amely petrolkémiai érdekeltség nélkül képes lenne fölvenni a harcot a mind jobb piaci pozícióért. Igen leegyszerűsítve e „vegyipari” képletet, alapvető érdek, hogy a kőolajfinomítástól a fröccsöntött műanyag-alapanyag-gyártásig tartó láncban szerepet vállaljanak az olajtársaságok. Az értéklánc a finomított kőolajjal kezdődik, az etiléngyártással folytatódik, s a polimer-előállító egységek zárják a sort. Akár az újonnan létrejött Mol–TVK–BorsodChem szövetségben. A Mol vegyipari benzint és gázolajat értékesít a TVK-nak, a TVK abból etilént gyárt, amit a BorsodChemnek ad el, a BorsodChem pedig előállítja a végterméket. Természetes, hogy a Mol tulajdonosként beszállt a TVK-ba és stratégiai szövetségre lépett a BorsodChemmel. Tiszta üzlet.Volt más isA stratégiai partnerség viszont más cégcsoport révén is megalakulhatott volna. Egészen pontosan a gigantikus orosz olajipari vállalat, a Gazprom 51 százalékos tulajdonában lévő Szibur (Szibirszko–Uralszkaja Nyeftyegazohimicseszkaja Kompanyija) vezetésével. A lánc akkor a Sziburral kezdődik, az ukrán Oriana finomítóval folytatódik, amely csőrendszerrel kapcsolódik a Sziburhoz és a TVK-hoz, s zárul a BorsodChemmel. Ilyenformán a Gazprom diktálhatná a Molnak a feltételeket a petrolkémiai iparágban is, nem csak a földgázüzletben, ahogyan azt jelenleg teszi. Nem csoda, ha kiélezett harc dúlt (dúl) a TVK-részesedésért.Az oroszok indirekt módon szálltak szembe a Mollal, az ír bejegyzésű Milford Holdings Ltd. off-shore cégen keresztül. A Milford idén szeptemberben 24,6 százalékos ellenőrzést szerzett a BorsodChem 10,5 milliárd forintos alaptőkéje felett. Amikor már nyilvánosságra került, hogy a Mol a TVK-pakettre pályázik, nem kis megrökönyödést keltve, felfedte kilétét a Milford képviselője, Mihail Megdet Rahimkulov, akiről köztudott, hogy a Gazprom igazgatótanácsának tagja, elnöke a Mol és a Gazprom közötti földgázkereskedelmet lebonyolító Panrusgáz Magyar–Orosz Gázipari Rt.-nek, valamint elnök-vezérigazgatója a földgázkereskedelem pénzügyi tranzakcióit végrehajtó – egyébként többségi Gazprom-érdekeltségben lévő – Általános Értékforgalmi Bank Rt.-nek. Rahimkulov, mindamellett, hogy a BorsodChem vezetőinek leváltása végett rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, a Gazprom nevében megfenyegette a magyar államot is. Azt mondta: ha a Mol megveszi a TVK-pakettet, úgy a Gazprom többé nem vásárol magyar terméket a hosszú távú földgázszerződésben rögzített mennyiség felett leszállított földgázért kapott forintokért. Most, hogy a vételi megállapodást már bejelentették az érintett magyar cégek, Rahimkulov peres úton kezdeményezi a megállapodás megsemmisítését.Ölel(ne) az óriásMáig tisztázatlan, hogy Rahimkulov miért ragadtatta magát az üzleti életben szokatlanul éles megnyilatkozásra, miért érezte szükségét, hogy a nyilvánosság előtt exponálja magát? Kétséges, hogy a sokat tapasztalt üzletember – holmi másodrangú szakszervezeti aktivista módjára – a nyilvánosság elé lépett volna érdekei védelmében, ha nem veszíti el a fejét, vagy ha nem kap erre külön utasítást. De ki utasítja Rahimkulovot?A Milfordot csak Rahimkulov személye köti össze a Gazprommal, más kapcsolatot a cégbírósági okiratokból nem lehet kideríteni. Egy biztos: a Milfordnak életbevágóan fontos, hogy ellenőrzést szerezzen a TVK felett, talán a már említett Gazprom–Szibur–Oriana–TVK–Bor-sodChem hálózat létrehozása miatt, talán azért, mert befolyásos orosz személyiségek magánbefektetéseinek útját kell egyengetnie.A Gazprom esetleges TVK-érdekeltségét illetően beszédes lehet, hogy az orosz lapok ügyet sem vetnek a „magyar fiaskóra”, holott jelen pillanatban minden lehetséges eszközt megragadnak a Gazprom lejáratására. Bosszúból, amiért a 38 százalékos állami tulajdonhányaddal rendelkező cég hatalmába kívánja vonni a – számára 300 millió dollárral adós – Média-Moszt sajtóbirodalmat. Iyen „lincshangulatban” szinte kizárt, hogy az orosz sajtó ne harsogná világgá a Gazprom kudarcát, ha a Milford mögött valóban az állna – állítják szakértők. A Gazprom régióbeli expanziós politikája ellen szólhat az az érv is, hogy a majd 7,1 milliárd dolláros alaptőkéjű vállalatóriás nemrégiben 2,5 milliárd dolláros beruházásról döntött, amelynek részeként kiépíti a Jamal kőolajvezetéket Fehéroroszországon és Lengyelországon át Németországig, valamint a Blue Streamnek keresztelt olajcsatornát Törökországig, s ez a fejlesztés jelen pillanatban túlzottan leköti erejét ahhoz, hogy magyarországi beruházásokba vágjon. Ez esetben Rahimkulov ismeretlen befektetők érdekei mellett kardoskodik, s hamis, amit a BorsodChem elnökének, Kovács F. Lászlónak mondott, miszerint a Milford mögött komoly stratégiai befeketetők állnának.A Mol–Milford párharc másik aspektusa, hogy a Gazprom fejlesztőmérnökeinek fiókjában már hoszszú ideje ott hever egy kelet- és közép-európai terjeszkedési stratégia kivitelezésre kész műszaki terve, amelyet Rahimkulov aduként húzhat elő, ha azt állítja, hogy a Milford a Gazprom érdekeit képviseli. A Gazprom hosszú távú tervei között szerepel, hogy vezetékekkel „körbeöleli” Magyarországot, s közvetlen útvonalon szállít földgázt Horvátországba és Olaszországba, Szlovákiába és Lengyelországba. Ez is logikus lépés lenne a Gazprom részéről, hiszen időben kell teret hódítania, ha nem akar kiszorulni az egységesülő európai piacról.Mol–Milford 1-0 félidőbenIllúzió lenne azt hinni, hogy a Milford helyi képviselője, Mihail Megdet Rahimkulov valaha is beszámol arról, kinek az érdekeit hivatott képviselni, föloldva ezzel az általa gerjesztett talányos helyzetet. Tett ugyan néhány ködös kijelentést, hogy a Gazpromot, majd tompította azzal, hogy a Gazpromot „is”, de alig akad jelen pillanatban olyan elemző, aki mérget merne venni Rahimkulov állításának helyénvalóságára.Egy biztos: ha elbukja a befektetők pénzét, azaz elszalasztja annak lehetőségét, hogy a Milford tulajdont szerezzen a TVK-ban, a karrierjével vagy magánbankszámlájával fizet, attól függően, hogy a Gazpromot, vagy az orosz oligarchák rubeljeit képviseli-e. A tét számára óriási, nem csoda, ha rendkívül ingerült nyilatkozatokat tesz, s minden lehetséges eszközt megragad a Mol–BorsodChem „paktum” meghiúsítására.Kovács F. László, a BorsodChem elnök-vezérigazgatója azt mondta: ha a Gazprom maga tesz ajánlatot a TVK 30 százalékos részesedésének megvásárlására, komoly dilemma elé állítja a BorsodChemet, hogy az orosz vagy a magyar stratégiai befektetőnek értékesítsék-e a részvénycsomagot.Nyitott kérdés marad tehát, hogy a Gazprom miért nem jelentkezett a részvénycsomagért. Hiszen mindeddig gátlástalanul terjeszkedett a magyar piacon, s abszolút domináns helyzetbe került – Pál László egykori szocialista ipari miniszter hathatós segítségével – az orosz–magyar földgáz-kereskedelemben. Akárcsak több helyen Európában, itt is kiharcolták, hogy orosz–magyar érdekeltségű vegyesvállalat (a már említett Panrusgáz Rt.) bonyolítsa a gázkereskedelmet, de eltérően a többi gyakorlattól, Magyarországon, egyedülálló módon, 50-50 százalékban osztották meg az irányítói jogot a kereskedő cégben ahelyett, hogy a hazai olajtársaságnak többségi szavazatarányt biztosítottak volna.A jelenlegi helyzetben felmerült az is: a világ legnagyobb földgázkitermelője, a Gazprom megbosszulja a „kis” Mol erőszakosságát, ha másként nem, hát a földgáz árának emelése révén. A Mol ugyanis ki van téve a Gazpromnak, de ki van téve a gázkereskedelmet bonyolító Panrusgáz Rt.-nek is, amelynek elnökletét alig egy hónapja vette át Mosonyi Györgytől, a Mol vezérigazgatójától Megdet Rahimkulov.A bizonytalan helyzetben a piac sem igen igazodik ki, a Mol– BorsodChem megállapodás bejelentése után sem lélegzett fel igazán. A befektetők biztosra veszik: a Mol–Milford meccs még nem ért véget, s a félidőben még labilis az állás.Mindenki kivár. Kit képvisel a Milford? Van-e elég ereje megbuktatni a BorsodChem vezérkarát, s utolsó pillanatban meghiúsítani a Mol– TVK–BorsodChem stratégia létrejöttét? Ha igen: megszerezheti-e a TVK-részesedést? S ha megszerzi, kinek adja el: a Gazpromnak, a Sziburnak, vagy a kilétükre rendkívül kényesen vigyázó magánbefektetőknek? Sok a kérdés, s Rahimkulov nem beszél.Világosabb képet a Milford erőszakos ügyködésének okára a hónap végére összehívandó közgyűlésen kaphatunk, de legkésőbb a Milford által a BorsodChem ellen indítandó per jogerős határozata után várható, hogy felszáll a köd a Milford körül, s kiderül: mi keresnivalója volt, van a magyar petrolkémiai iparban.
Csak hatezer néző előtt játszott otthon a Barcelona, ilyen legutóbb 103 éve esett meg!
