Instabil még a magyar vegyipar képlete

Hommer Tibor
2000. 10. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Mol megvásárolta a BorsodChemtől annak TVK-részesedését, és Budapesten egy orosz üzletember rendkívül ideges lett. Előbb fenyegetőzött, most perelni készül. Miért? Ki(k)ért?Az előzmények: nincs olyan kő-olajkitermelő és -finomító, amely petrolkémiai érdekeltség nélkül képes lenne fölvenni a harcot a mind jobb piaci pozícióért. Igen leegyszerűsítve e „vegyipari” képletet, alapvető érdek, hogy a kőolajfinomítástól a fröccsöntött műanyag-alapanyag-gyártásig tartó láncban szerepet vállaljanak az olajtársaságok. Az értéklánc a finomított kőolajjal kezdődik, az etiléngyártással folytatódik, s a polimer-előállító egységek zárják a sort. Akár az újonnan létrejött Mol–TVK–BorsodChem szövetségben. A Mol vegyipari benzint és gázolajat értékesít a TVK-nak, a TVK abból etilént gyárt, amit a BorsodChemnek ad el, a BorsodChem pedig előállítja a végterméket. Természetes, hogy a Mol tulajdonosként beszállt a TVK-ba és stratégiai szövetségre lépett a BorsodChemmel. Tiszta üzlet.Volt más isA stratégiai partnerség viszont más cégcsoport révén is megalakulhatott volna. Egészen pontosan a gigantikus orosz olajipari vállalat, a Gazprom 51 százalékos tulajdonában lévő Szibur (Szibirszko–Uralszkaja Nyeftyegazohimicseszkaja Kompanyija) vezetésével. A lánc akkor a Sziburral kezdődik, az ukrán Oriana finomítóval folytatódik, amely csőrendszerrel kapcsolódik a Sziburhoz és a TVK-hoz, s zárul a BorsodChemmel. Ilyenformán a Gazprom diktálhatná a Molnak a feltételeket a petrolkémiai iparágban is, nem csak a földgázüzletben, ahogyan azt jelenleg teszi. Nem csoda, ha kiélezett harc dúlt (dúl) a TVK-részesedésért.Az oroszok indirekt módon szálltak szembe a Mollal, az ír bejegyzésű Milford Holdings Ltd. off-shore cégen keresztül. A Milford idén szeptemberben 24,6 százalékos ellenőrzést szerzett a BorsodChem 10,5 milliárd forintos alaptőkéje felett. Amikor már nyilvánosságra került, hogy a Mol a TVK-pakettre pályázik, nem kis megrökönyödést keltve, felfedte kilétét a Milford képviselője, Mihail Megdet Rahimkulov, akiről köztudott, hogy a Gazprom igazgatótanácsának tagja, elnöke a Mol és a Gazprom közötti földgázkereskedelmet lebonyolító Panrusgáz Magyar–Orosz Gázipari Rt.-nek, valamint elnök-vezérigazgatója a földgázkereskedelem pénzügyi tranzakcióit végrehajtó – egyébként többségi Gazprom-érdekeltségben lévő – Általános Értékforgalmi Bank Rt.-nek. Rahimkulov, mindamellett, hogy a BorsodChem vezetőinek leváltása végett rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, a Gazprom nevében megfenyegette a magyar államot is. Azt mondta: ha a Mol megveszi a TVK-pakettet, úgy a Gazprom többé nem vásárol magyar terméket a hosszú távú földgázszerződésben rögzített mennyiség felett leszállított földgázért kapott forintokért. Most, hogy a vételi megállapodást már bejelentették az érintett magyar cégek, Rahimkulov peres úton kezdeményezi a megállapodás megsemmisítését.Ölel(ne) az óriásMáig tisztázatlan, hogy Rahimkulov miért ragadtatta magát az üzleti életben szokatlanul éles megnyilatkozásra, miért érezte szükségét, hogy a nyilvánosság előtt exponálja magát? Kétséges, hogy a sokat tapasztalt üzletember – holmi másodrangú szakszervezeti aktivista módjára – a nyilvánosság elé lépett volna érdekei védelmében, ha nem veszíti el a fejét, vagy ha nem kap erre külön utasítást. De ki utasítja Rahimkulovot?A Milfordot csak Rahimkulov személye köti össze a Gazprommal, más kapcsolatot a cégbírósági okiratokból nem lehet kideríteni. Egy biztos: a Milfordnak életbevágóan fontos, hogy ellenőrzést szerezzen a TVK felett, talán a már említett Gazprom–Szibur–Oriana–TVK–Bor-sodChem hálózat létrehozása miatt, talán azért, mert befolyásos orosz személyiségek magánbefektetéseinek útját kell egyengetnie.A Gazprom esetleges TVK-érdekeltségét illetően beszédes lehet, hogy az orosz lapok ügyet sem vetnek a „magyar fiaskóra”, holott jelen pillanatban minden lehetséges eszközt megragadnak a Gazprom lejáratására. Bosszúból, amiért a 38 százalékos állami tulajdonhányaddal rendelkező cég hatalmába kívánja vonni a – számára 300 millió dollárral adós – Média-Moszt sajtóbirodalmat. Iyen „lincshangulatban” szinte kizárt, hogy az orosz sajtó ne harsogná világgá a Gazprom kudarcát, ha a Milford mögött valóban az állna – állítják szakértők. A Gazprom régióbeli expanziós politikája ellen szólhat az az érv is, hogy a majd 7,1 milliárd dolláros alaptőkéjű vállalatóriás nemrégiben 2,5 milliárd dolláros beruházásról döntött, amelynek részeként kiépíti a Jamal kőolajvezetéket Fehéroroszországon és Lengyelországon át Németországig, valamint a Blue Streamnek keresztelt olajcsatornát Törökországig, s ez a fejlesztés jelen pillanatban túlzottan leköti erejét ahhoz, hogy magyarországi beruházásokba vágjon. Ez esetben Rahimkulov ismeretlen befektetők érdekei mellett kardoskodik, s hamis, amit a BorsodChem elnökének, Kovács F. Lászlónak mondott, miszerint a Milford mögött komoly stratégiai befeketetők állnának.A Mol–Milford párharc másik aspektusa, hogy a Gazprom fejlesztőmérnökeinek fiókjában már hoszszú ideje ott hever egy kelet- és közép-európai terjeszkedési stratégia kivitelezésre kész műszaki terve, amelyet Rahimkulov aduként húzhat elő, ha azt állítja, hogy a Milford a Gazprom érdekeit képviseli. A Gazprom hosszú távú tervei között szerepel, hogy vezetékekkel „körbeöleli” Magyarországot, s közvetlen útvonalon szállít földgázt Horvátországba és Olaszországba, Szlovákiába és Lengyelországba. Ez is logikus lépés lenne a Gazprom részéről, hiszen időben kell teret hódítania, ha nem akar kiszorulni az egységesülő európai piacról.Mol–Milford 1-0 félidőbenIllúzió lenne azt hinni, hogy a Milford helyi képviselője, Mihail Megdet Rahimkulov valaha is beszámol arról, kinek az érdekeit hivatott képviselni, föloldva ezzel az általa gerjesztett talányos helyzetet. Tett ugyan néhány ködös kijelentést, hogy a Gazpromot, majd tompította azzal, hogy a Gazpromot „is”, de alig akad jelen pillanatban olyan elemző, aki mérget merne venni Rahimkulov állításának helyénvalóságára.Egy biztos: ha elbukja a befektetők pénzét, azaz elszalasztja annak lehetőségét, hogy a Milford tulajdont szerezzen a TVK-ban, a karrierjével vagy magánbankszámlájával fizet, attól függően, hogy a Gazpromot, vagy az orosz oligarchák rubeljeit képviseli-e. A tét számára óriási, nem csoda, ha rendkívül ingerült nyilatkozatokat tesz, s minden lehetséges eszközt megragad a Mol–BorsodChem „paktum” meghiúsítására.Kovács F. László, a BorsodChem elnök-vezérigazgatója azt mondta: ha a Gazprom maga tesz ajánlatot a TVK 30 százalékos részesedésének megvásárlására, komoly dilemma elé állítja a BorsodChemet, hogy az orosz vagy a magyar stratégiai befektetőnek értékesítsék-e a részvénycsomagot.Nyitott kérdés marad tehát, hogy a Gazprom miért nem jelentkezett a részvénycsomagért. Hiszen mindeddig gátlástalanul terjeszkedett a magyar piacon, s abszolút domináns helyzetbe került – Pál László egykori szocialista ipari miniszter hathatós segítségével – az orosz–magyar földgáz-kereskedelemben. Akárcsak több helyen Európában, itt is kiharcolták, hogy orosz–magyar érdekeltségű vegyesvállalat (a már említett Panrusgáz Rt.) bonyolítsa a gázkereskedelmet, de eltérően a többi gyakorlattól, Magyarországon, egyedülálló módon, 50-50 százalékban osztották meg az irányítói jogot a kereskedő cégben ahelyett, hogy a hazai olajtársaságnak többségi szavazatarányt biztosítottak volna.A jelenlegi helyzetben felmerült az is: a világ legnagyobb földgázkitermelője, a Gazprom megbosszulja a „kis” Mol erőszakosságát, ha másként nem, hát a földgáz árának emelése révén. A Mol ugyanis ki van téve a Gazpromnak, de ki van téve a gázkereskedelmet bonyolító Panrusgáz Rt.-nek is, amelynek elnökletét alig egy hónapja vette át Mosonyi Györgytől, a Mol vezérigazgatójától Megdet Rahimkulov.A bizonytalan helyzetben a piac sem igen igazodik ki, a Mol– BorsodChem megállapodás bejelentése után sem lélegzett fel igazán. A befektetők biztosra veszik: a Mol–Milford meccs még nem ért véget, s a félidőben még labilis az állás.Mindenki kivár. Kit képvisel a Milford? Van-e elég ereje megbuktatni a BorsodChem vezérkarát, s utolsó pillanatban meghiúsítani a Mol– TVK–BorsodChem stratégia létrejöttét? Ha igen: megszerezheti-e a TVK-részesedést? S ha megszerzi, kinek adja el: a Gazpromnak, a Sziburnak, vagy a kilétükre rendkívül kényesen vigyázó magánbefektetőknek? Sok a kérdés, s Rahimkulov nem beszél.Világosabb képet a Milford erőszakos ügyködésének okára a hónap végére összehívandó közgyűlésen kaphatunk, de legkésőbb a Milford által a BorsodChem ellen indítandó per jogerős határozata után várható, hogy felszáll a köd a Milford körül, s kiderül: mi keresnivalója volt, van a magyar petrolkémiai iparban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.