Történelmi jelentőségűnek nevezték Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök hétvégi szarajevói útját, pedig a vizit a szerb részeken teendő magánlátogatásnak indult, s az utolsó pillanatban minősítették hivatalossá, s iktatták be Trebinje mellé Szarajevót is. A háború kitörése (1992) óta nem látogatott jugoszláv elnök Bosznia-Hercegovinába, s a mostani szarajevói államfői megbeszélések biztosan hozzásegítenek a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéhez. Kostunica a bosnyák fővárosból Montenegróba sietett folytatni a tanácskozást a szövetségi kormány megalakításáról. Tárgyalópartnere Zoran Zizsics, az ellenzéki Crna Gora-i Szocialista Néppárt alelnöke volt, akit a szövetségi kabinet megalakítására kért fel. Kostunica felszólította Djukanovicsékat, hogy „ne hozzanak fontos döntéseket” addig, amíg nem alakul meg a szerb szkupstina és a kormány.A kormányok – mind a szövetségi, mind a szerb – megalakítása körüli kínos huzavona is csak arra engedett következtetni, hogy a forradalom ereje szétfolyt, a Milosevics-rezsim emberei időt nyertek, összeszedték magukat, sőt vérszemet kaptak a fejlemények láttán, s gátolják a rendezési folyamatot. Maga Milosevics is „színre lépett”, s elnökölt pártja viharos vezetőségi ülésén.Semmi sem változott, szögezik le az elkeseredett emberek, látván a céltalan politikai kötélhúzást Miloseviccsel, akinek nem a politikai porondon, hanem Hágában lenne a helye.
Zelenszkij szerint a NATO képes reagálni orosz dróntámadásra anélkül, hogy belesodródjon a háborúba
