Lengyel nyugdíjbotrány

A múlt évben Lengyelországban átfogó nyugdíjreformot hajtottak végre. A végrehajtás számítógépes rendszerének kiépítése az ország legnagyobb informatikai projektje volt. Nem sokkal a rendszer beindítása után gondok jelentkeztek, végül a rendszer hibás működése – a lengyel állami számvevőszék megállapítása szerint – 1,8 milliárd dolláros veszteséget okozott. A Financial Times információi szerint a botrány politikai pártokat is érintett.A lengyel nyugdíjrendszerben is – akárcsak Magyarországon – lehetőségük van a munkavállalóknak arra, hogy az alapnyugdíjukat kiegészítsék egy tőkefedezettel rendelkező nyugdíjjal. Tehát az állam által irányított társadalombiztosítás mellett egy úgynevezett nyugdíjalapnak is fizetnek járulékot. A két rendszer közötti legnagyobb eltérés az, hogy Magyarországon pénztárak működnek és nem alapok, valamint a pénztár tagjainak elvileg jogukban áll teljes mértékben képviselni magukat a pénzük sorsát befolyásoló döntésekben, míg az alapoknál a tagoknak erre nincs lehetőségük. A társadalombiztosítás mindkét országban alapvetően felosztó-kiróvó rendszerben működik, ami azt jelenti, hogy a befizetett járulékokat fizetik ki a nyugdíjasoknak, de az utóbbi időben Lengyelországban a magánalapoknál – de a társadalombiztosításnál is – fedezeti nyugdíjalapok hozhatók létre. Így a befizetett járulékokat egyéni számlákon kezelik, befektetik és nem a nyugdíjasoknak fizetik ki.Lengyelországban az összes befizetett nyugdíjjárulékot a tb igazolja vissza. Az egyre nagyobb elégedetlenséget kiváltó lengyel nyugdíjbotrány alapja az egy éve bevezetett számítógépes rendszer hibás működése. A legfőbb probléma abból adódott, hogy a ZUS, a lengyel társadalombiztosító szkennerei nem tudták beolvasni a kézzel írt dokumentumokat és rossz számlára utalták a pénzeket, illetve legtöbbször nem tudták megfelelően visszaigazolni a magánnyugdíjalapoknak a pénz útját. A tőkefedezettel rendelkező nyugdíjalapok mintegy hetven százaléka került csak a megfelelő számlákra.Az új számítógépes rendszer elindítása előtt a Világbank és a poznani műszaki egyetem szakértői egymástól függetlenül figyelmeztettek arra – írta a Financial Times –, hogy a rendszer túl bonyolult és annak bevezetése nem valósítható meg a kitűzött határidőre. A megvalósítással megbízott cég, a Procom is csak egy év késéssel tudta elindítani azt. Egyes magánnyugdíjalapok arra panaszkodtak, hogy tagjaik befizetett járulékainak több mint felét rosszul továbbította a társadalombiztosító. Az állami számvevőszék vizsgálatot indított és megállapította, hogy a rendszer hibás működése 1,8 milliárd dollár veszteséget okozott a különböző nyugdíjalapoknak és a társadalombiztosításnak. Leslav Gajek, a társadalombiztosítás elnöke a Financial Timesnak elmondta, hogy mára már sikerült a hibás visszaigazolásokat kijavítaniuk, de pénzben nem mérhető a legnagyobb veszteségük: a hibák korrigálásával eltöltött idő.A számvevőszék keresi a felelősöket, de a szálak nagyon messze nyúlnak vissza, ugyanis a legnagyobb lengyel informatikai céggel, a Procommal – amely ezt a rosszul működő számítógépes rendszert kiépítette – még az előző, szocialista kormány kötött szerződést a feladat elvégzésére. A lengyel újságokban megjelent az a feltételezés, hogy a Procom politikai kapcsolatai révén, illegálisan nyerte meg az IBM-mel és a Hewlet Packarddal szemben a pályázatot. A közokiratok viszont azt bizonyítják, hogy a Procom azért nyert, mert a cég tette a legolcsóbb ajánlatot. A számvevőszék elnöke, Janusz Woj-ciechowski viszont nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a rendszer összeomlásának az a ’98-as – a jelenleg hatalmon lévő Jerzy Buzek vezette kormány által kiadott – határozat az oka, amely a nyugdíjreform felgyorsításáról szólt. A számvevőszék eközben nem tudott hozzájutni a munkaügyi minisztérium erre vonatkozó adataihoz, mivel akadályozták a vizsgálatot és nem tettek jelentést. A Financial Times megállapítása szerint a kormány attól fél, hogy a számvevőszék manipulálja a vizsgálatok eredményét, hogy ezzel is befolyásolja a jövő évi választásokat.