Nullszaldós költségvetés Ausztriában

Nem borul lángba az Osztrák Köztársaság, a szakszervezetek és a kormány képviselői megegyezésre jutottak: a költségvetési tervekkel ellentétben mégis emelik a közalkalmazottak bérét, vagyis a tervezett „nulla béremelés” nem valósul meg. Az összeg ugyan vitatható, de a béremelés ténye mégis biztosnak tűnik. A tárgyaló felek elégedettek lehetnek. A szakszervezetek annak örülnek, hogy kiharcolták a bérnövekedés biztosítását, a kormány pedig azért lélegezhet fel, mert ezzel elhárult az általános sztrájk veszélye, és nincs értelme a felelőtlen sztrájkfenyegetőzéseknek.Mégis emelik a bérét – a nemrégiben megkötött megállapodás értelmében – Ausztria nagy létszámú közalkalmazotti rétegének az elkövetkezendő két évben. Mindenki egységesen 500 schillinggel kap többet. Ez a költségvetésnek 5,5 milliárd schilling többletkiadást jelent majd. A kormány és a szakszervezet közötti megállapodás kiterjed továbbá arra is, hogy ha az inflació növekedne, úgy a fenti összeget a fizetések értékcsökkenésének mértékében tovább emelik. A fenti megállapodások olyan helyzetben születtek, amilyenre a második köztársaságban, vagyis a háború utáni Ausztriában, a „béke szigetén” még nem volt példa. Amint a kormány benyújtotta a közalkalmazottakat érintő takarékossági szándéknyilatkozatát, Ausztria akkor még ismeretlen, mára a legismertebb szakszervezeti vezetője, Rudolf Kaske szólásra emelkedett. A szállodai és vendéglátó-ipari dolgozók szakszervezeti vezetője nem kevesebbet állított, mint hogy „ha a terv megvalósul, Ausztria lángolni fog”, mivel lángba borítják az elégedetlen munkanélküliek. A szociális partnerség mintaországában ilyen még nem hangzott el, így erre mindenki – belértve a miniszterelnököt, helyettesét, a pártokat és más szakszervezeteket – reagált valamilyen formában. Miközben a háttérben folytak az egyeztetések, a politikai nyilatkozatok tömege hangzott el, de öszszefoglalóul ma már csak annyit említenek az érintettek, hogy megérte.A közalkalmazottak első körben – egyesek szerint talán éppen a kemény szavaknak köszönhetően – győztek. A kormánypártok ugyancsak elégedetten nyilatkoztak a társadalmi béke megőrzését emelve ki, míg a szociáldemokrata ellenzék éberségre szólított fel, a zöldek pártja pedig választási cukorkának titulálta a kormánykoalíció engedékenységét. A közalkalmazottak szakszervezetének vezetője, Fritz Neugebauer ezzel viszszavonta a sztrájkfelhívást. Nem így a (szociáldemokrata) Osztrák Szakszervezeti Szövetség: Fritz Verzetnitsch – a Die Presse szerint – a tárgyalások folytatását szorgalmazta a további kérdésekről, és nem vonta vissza a sztrájk lehetőségét. A megbeszéléseken, amelyek jelenleg is tartanak, a további takarékossági terveket veszik nagyító alá. A kormány javasolja, hogy a jövőben adóztassák meg a baleset-biztosítási összeget; vezessék be a tandíjat (szemeszterenként ötezer schilling); közös megegyezéssel történt felmondás esetén négy hétig függesszék fel a munkanélküli segély folyósítását és a gyermektelen házaspárok esetében töröljék a feleség férj után járó társadalombiztosítását. Ezekhez az intézkedésekhez társul még számos olyan részlet, amelyet az osztrák költségvetés szanálása feltétlenül szükségessé tesz – hangsúlyozzák a pénzügyminisztériumban.Tervezik például olyan közalkalmazotti juttatások megszüntetését, mint az étkezési vagy a temetési hozzájárulás (ez csak akkor járna, ha az elhunyt dolgozó még munkaviszonyban állt). Eddig a nyugdíjas köztisztviselő családjának 35 ezer schilling temetési hozzajárulás járt, ennek megszüntetésével 200 millió schilling takarítható meg. Az étkezési hozzájarulás havonta 300 schillinget tett ki.A kormány költségvetési és szerkezetátalakítási programja a közeljövőben foglalkozik még számos, a munkavállalókat érintő kérdéssel. Ilyen például: két év múlva tervezik a rugalmas munkaidő bevezetését, amelynek értelmében éves szinten határoznák meg a munkában töltendő időt, de azt a dolgozó a munkaadó kívánságának megfelelően töltené a munkahelyén. Ezzel a kifizetendő túlóra összegét jelentősen csökkenthetnék. A sztrájk kedvezőtlen hatással lenne az osztrák gazdaságra – ebben a szakszervezet vezetője egyetért a kormánnyal. Ha csak a 16 500 penzügyi tisztviselő sztrájkolna, a költsegvetés később jutna a befizetett adókhoz, és ez drága dolog – véli Thomas Thomasberger pénzügyi ellenőr. Ha a végrehajtói hatalom 30 ezer alkalmazottja sztrájkolna, például senki sem ellenőrizné a szabálytalan parkolásokat, egy idő után a lakosságot is sújtanák a rendezetlen állapotok.Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter szerint a sztrájkoknak kevés esélyük van arra, hogy eredményt hozzanak. „Látható volt, hogy a nyár elején tartott figyelmeztető sztrájknak sem volt eredménye, a költségvetési deficit kezelése gyors intézkedést igényel” – nyilatkozta. Sok vita várható azonban a megszorító intézkedések úgynevezett találati pontosságáról, vagyis minden intézkedésnek ott kell hatnia, ahová szánták. A módosabb rétegeket jobban megadóztatják, a szegényebbeknek több juttatás marad. Ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények. A kormány a rászorultak támogatását hagsúlyozza, a szakszervezet szerint pedig éppen a szegények helyzete romlik. A szakszervezet egyértelműen elzárkózik a szocialis juttatások ilyen mértékű megkurtításától. Ausztriában a politikai hangulat az elmúlt hónapok alatt gyökeresen megváltozott – ebben a front mindkét oldalán egyetértenek.A kormány szerint a szakszervezet fellépését – mint arra Susanne Riess-Passer alkancellár a News politikai magazinban rámutat – a szankciók feloldása utáni új helyzetre adott válaszként kell értékelni. Mint mondja, az ellenzék nem érte el célját a szankciókkal, a kormány talpon maradt és dolgozik, így most a szociális feszültségeket szítják. A szakszervezet szerint viszont a választók többsége nem tudja igazán, mi folyik az országban, ezért a szakszervezeti fellépés erre hívja fel mindenki figyelmét. Verzetnitsch ÖGB-(szakszervezeti) elnök szerint a demokráciában mindenkinek jogában áll, hogy kifejezésre juttassa a véleményét.