Révben a Millennium-hajó

Eiffel-torony a hannoveri expón – számosan így emlegetik a ma záruló hannoveri világkiállítás magyar pavilonját. A Vadász György tervezte Millennium-hajó az ezredfordító év expójának legjellegzetesebb épülete lett, s már hónapok óta szimbolizálja magát a világrendezvényt. (Nemrég egy parfümprospektus díszítőelemeként tűnt fel a pavilon képe az alsó-szász tartományi székhelyen...)A magyar bemutatkozás emlékezetes volt. Fontos színt jelentettek a németül folyékonyan beszélő, intelligens magyar fiatalok, akik kalauzolták a közönséget, s élményt nyújtott az „élő kiállítás”: a magyar műsorok kínálata – Markó Iván Fesztivál Balettjétől Román Sándor Szigligeti Társulatán át a felvidéki Ghymes néptáncegyüttesig.A világrendezvény nyomán mi, magyarok is többet megtudtunk magunkról. Az expó fedeztette föl velünk, hogy a Hannoverhez közeli Cellében a világ legszebb magyar katonatemetője ad végső nyugodalmat – miként a kőkereszten áll – „116 MAGYAR HONVÉD” számára. Nemrég az expóra kilátogató Gyimóthy Géza, a parlament alelnöke koszorúzta meg az 1945 februárjában amerikai bombázásban meghalt leventék emlékhelyét. A világrendezvénynek köszönhetően tudatosult, hogy Nádasdy János szobrászművésznek, a három évtizede a hannoveri egyetemen tanító magyar értelmiséginek fontos alkotása áll a Leine-folyó partján, a város központjában. És tapasztaltuk a Hannoveri Magyar Egyesület révén, hogy számíthatunk honfitársainkra, sőt bennük is erősödött a hazához tartozás.Ősi európai kultúrájú, bátran tervező, pontosan dolgozó nép a magyar – sugallta kiállításunk öt hónapon át a kontinens kellős közepén. Az országkép – divatos kifejezéssel országimázs – föltehetőleg vonzó vonásokkal gazdagodott. Egyebek mellett azért is, mert a Millennium-hajó jól fényképezhető alkotás, így televíziós stábok, sajtófotósok előszeretettel keresték föl kiállításunkat, s juttatták el a benne kikristályosult üzenetet több millió embernek. „A német rendezők büszkébbek a magyar pavilonra, mint a németre” –így a fáma... Ez a siker is érzékelteti, mekkora kárt okozott 1994-ben az akkor hazánkban hatalomra kerülő baloldali koalíció, amikor a nyári parlamenti szünetben puccsszerűen lemondta az 1996-ra tervezett, már csaknem teljesen előkészített magyar világkiállítást...Noha az ezredfordító év expója a rendező Németország szempontjából elmaradt a várakozásoktól, a fejlesztések, az adóbevételek és az idegenforgalmi élénkülés révén a világesemény mindenképp jövedelmező volt a tettek emberei számára. Németország első expója után a közepes nagyságú vásárváros, Hannover, vonzó európai központ lett.