Szabályok útvesztőjében

Nemrégiben tette közzé Gönczöl Katalin ombudsman a Realbank károsultjainak kérésére végzett vizsgálata eredményét, amely szerint a jogi eljárásokban közreműködők a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Ez nem kétséges, de az tény, hogy két éve tart a Realbank károsultjainak kálváriája – szögezte le lapunknak nyilatkozva Tóth S. József ügyvéd, aki szerint ez az érintettekre nézve méltánytalan és nagyon nehezen kezelhető helyzetet teremtett.Mint emlékezetes, 1998-ban az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) vizsgálatában megállapította, hogy a Realbanknak tőkehiánya van – ezt tudta már évekkel azelőtt is –, ezért szeptemberben felügyeleti biztost rendelt ki a bank élére. Ez jogszerű cselekedet volt. A felügyeleti biztos (Singlovits Béla, ma az Eximbank vezérigazgató-helyettese) ugyancsak jogszerű intézkedése az volt, hogy leállította a kötvények kifizetését, mondván, hogy ahhoz a banknak semmi köze, azok a kibocsátó cégek (Reallízing Pénzügyi Kft., Realszerviz Kft.) kötvényei, a bankot ezekért jogi felelősség nem terheli. Utóbb ez az álláspont a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati döntése nyomán megdőlt, és beigazolódott, hogy a bank felelős az általa létrehozott társaságok tevékenységéért. A felügyeleti biztos intézkedésének következményeként a bankban megrendült a befektetők bizalma: az ügyfelek rohamosan kezdték kivenni a pénzüket.A következő lépés alapja ugyancsak jogszabályi felhatalmazás volt. Az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) lehetősége volt a bank megmentésére, arra, hogy maga lépjen be egy bizonyos időre, majdnem százszázalékos tulajdonosnak. Mint utóbb kiderült, ez a jogilag megengedett lépés egyfelől alaki hibákkal, másfelől a kisrészvényesek kárára történt. Az OBA törvényes joga, hogy megpróbálja konszolidálni a bankot, megoldani ezzel a problémákat, ám mindvégig lehetősége van arra is, hogy számolgasson, és az általa kifizetendő betétbiztosítási díjat minimalizálja. Ha jelentősen csökken a betétállomány, ez azt is jelenti, hogy csökken az OBA által fizetendő betétbiztosítás összege is, amely jelenleg egymillió forint betétesenként.Törvényi felhatalmazás alapján rendelték el a bank felszámolását akkor, amikor az OBA számításai szerint kellett maradni annyi pénznek, hogy a kötelezően kifizetendőkön felül megtérüljön a kiadása. Az alap követeléseit a bank felszámolásakor a D kategóriába sorolták, ami azt jelenti, hogy pénzét teljes egészében visszakapja az OBA.Az ügyvéd szólt arról, hogy a csődtörvény alapvetően nem a bankok felszámolására szabott, hiszen a harmincezres realbanki hitelezői kör – a rendszer jellegéből adódóan – kezelhetetlen. Az eset bonyolultságát ékesen példázza az, hogy ez az ügy megjárta a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsát is, míg végre eldőlt az a kérdés, hogy a kötvénykövetelések szintén érvényesíthetők. A kötvényesek követelése végül az F kategóriába került, ugyanígy a részvényesek követelése is. Az ügyvéd szerint az csak jogpolitikai okokkal magyarázható, hogy az OBA által biztosításként kifizetett összeg a felszámolásnál az előkelő D kategóriába került. A bank által kibocsátott kötvények most, a felszámolásnál különböző megtérülési értéket fognak realizálni.Tóth S. József kiemelte, hogy bankhoz kapcsolódó társaságok 1998 szeptemberétől jó ideig teljesen a bank és az ÁPTF ellenőrzése nélkül működtek, mondván, azok nem pénzügyi vállalkozások. Így ellenőrizhetetlenné vált a cégek vagyonmozgása. Végezetül Tóth S. József szólt arról: elgondolkoztató, hogy a felszámolóbiztos továbbra sem tart minden követelést jogosnak, hiszen bemutatóra szóló értékpapír esetén – a bírósági határozatot ismerve – el kell kezdeni a kifizetéseket, már nincs vitás kérdés. Nincs továbbá semmiféle jogi vagy erkölcsi alapja annak, hogy a meglévő pénzt, mesterséges vitákkal elodázva, tovább gyűjtögessék, és azt ne fizessék ki az arra jogosultaknak.