Amerikai javaslat a közbeszerzésre

Javaslatcsomagot készített a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) politikai és jogi bizottsága a közbeszerzési törvény módosítására, amelyet eljuttattak az Igazságügyi Minisztériumba – közölte Steiner László, a szervezet jogi bizottságának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A bizottság szerint a garancián, az áron és a referencián kívül más érdemi értékelési szempontra nem lenne szükség a közbeszerzési pályázatok elbírálásakor, mert így sokkal átláthatóbbá válnának a tenderek értékelései. Így igazságosabb versenyhelyzet alakulhat ki, javulna a közpénzek felhasználásának áttekinthetősége és minimálisra csökkenne a szubjektivitáshatás a tenderek elbírálásánál.Perlaki Jenő, az Országgyűlés közbeszerzési bizottságának fideszes tagja lapunknak elmondta: önálló képviselői indítványon dolgozik, amely egyeztetés alatt áll, ám várhatóan év végén, vagy legkésőbb jövő év elején a parlament elé kerül. Véleménye szerint a közbeszerzési törvény mindenképpen továbbfejlesztésre szorul, mivel nem érte el célját a jogalkotó az 1999-es törvénymódosítással, szükséges a közbeszerzési eljárások kapcsán folyó jogi procedúrák olykor ellentmondásos végzéseinek elkerülésére jogegységi döntést hozni.Az AmCham szakemberei arra számítanak, hogy igazságosabb versenyhelyzet alakulhat ki, javulna a közpénzek felhasználásának áttekinthetősége és minimálisra csökkenne a szubjektivitás hatása a tenderek elbírálásánál, ha javaslataik beépülnének a törvénybe.Steiner László elmondta: azért kezdtek vizsgálódni, mert több tagvállalatuk sorozatosan vesztes volt közbeszerzési eljárásokon, amelyek az üzleti szférában rendkívül sikeresen működnek.Az AmCham állásfoglalása szerint a túl sok elbírálási szempont lehetőséget kínál a szubjektív értékeléshez, ami azt eredményezheti, hogy a győztes az lesz, akit a tendert kiíró nyertesnek akar nyilvánítani, és nem az, aki ténylegesen a legjobb ajánlatot adta. Kifogásolják azt is, hogy az a vesztes cég, amely kezdeményezi egy közbeszerzési döntés felülvizsgálatát, nem tekinthet bele a győztes tenderpályázatba. Erre a hatályos törvény szerint csak a Közbeszerzési Tanácsnak (KT) van joga.Mécs Endre, az AmCham tagja úgy véli, hacsak szigorú kereskedelmi vagy államtitok védelme nem indokolja, minden információt elérhetővé kellene tenni a nyilvánosság számára. A testület azt javasolja, hogy abban az esetben, ha egy eljárást jogilag megkérdőjeleznek, a KT-nek legyen jogköre annak felfüggesztésére. Ha a KT ezek után is úgy találja, hogy a jogi kifogás nem volt kellően megalapozott, akkor legyen módjában kártérítési összeget, vagy jelentős büntetést kiszabni a kifogásolóval szemben. Jelenleg, ha a sikeres pályázó mulasztást követ el, nincs mód megbizonyosodni arról, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeket betartotta-e. Ez az utólagos ellenőrzés lehetővé tenné azt is, hogy azokat a vállalatokat, amelyek a teljesítés során megszegték a tenderben vállaltakat, kizárhassák a további közbeszerzési tendereken való részvételtől.Perlaki Jenő, az Országgyűlés közbeszerzési bizottságának fideszes tagja lapunknak elmondta: önálló képviselői indítványon dolgozik, amely egyeztetés alatt áll, ám várhatóan év végén, vagy legkésőbb jövő év elején a parlament elé kerül. Véleménye szerint a közbeszerzési törvény mindenképpen továbbfejlesztésre szorul, mivel nem érte el célját a jogalkotó az 1999-es törvénymódosítással. Az egyik legnyilvánvalóbb hiba az, hogy nem határozták meg egy tender árához kapcsolódó elbírálási pontszámokat. Az átláthatóságot jelentősen javítaná a kiszabható büntetések szigorítása. Azoknak a kartelljelenségeknek pedig, amelyek ma fellelhetők, jelentős árfelhajtó hatásuk van.A képviselő fontosnak tartja, hogy készüljön összehasonlítás arról, hogy a különböző típusú beruházásoknál mi az irányadó átlagár, továbbá szükséges a közbeszerzési eljárások kapcsán folyó jogi procedúrák olykor ellentmondásos végzéseinek elkerülése érdekében jogegységi döntést hozni.