Soros György karmestere a HVG-n lépett akcióba

Valótlan állításokkal teli interjút adott a HVG-nek a migrációról Soros György karmestere, Gerald Knaus. A globális médiumoknál otthonosan mozgó osztrák férfi lényegében arról beszélt, hogy Angela Merkel csökkenteni akarta az illegális migrációt, és a 2015-ös európai menekülthullámot nem a német kancellár szíreknek szóló meghívója, hanem a rossz magyar határellenőrzés okozta. Gerald Knaus szerint lejáratókampány folyik ellene Magyarországon, ezért újra bemutatjuk, miképp kapcsolódik ezer szállal a Soros-világhoz.

A korabeli tudósítások is beszámoltak arról, hogyan torlódott fel sok ezer illegális bevándorló Budapesten a Keleti pályaudvarnál szeptemberben, nem sokkal Merkel hírhedt mondatának elhangzása után. Egyértelmű tehát, hogy a német kancellár meghívója indította be igazán a menekültáradatot, majd emiatt kényszerült a magyar kormány a déli határkerítés megépítésére. Érdekes adalék még Knaus hamis múltidézéséhez, hogy Merkel 2018-ban, a német köztelevízióban, az ARD-ben azt mondta: Magyarország „bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát” uniós külső határa védelmével. 

Térjünk vissza az osztrák társadalomkutató gondolatmenetére, aki Európa iszlamizációjának kérdéséről is beszélt az HVG-nek adott interjúban. Szövegébe Knaus kiforgatva belekeverte Orbán Viktor illegális migrációt elutasító álláspontját, s így fogalmazott: 

Meg nem történtté tenni mindazt, ami évtizedeken át, de különösen az elmúlt tíz évben Európában történt. Ha szigorúan vesszük, ez nem más, mint felszólítás az etnikai tisztogatásra.

A nyilvánvalóan képtelen, provokatív mondat újságírói ellenpontozása itt is elmaradt. Az interjúban akadt még hajmeresztő állítás. Ilyen például az, hogy a magyar kormány érdekelt a menekültválságban, mert politikai haszna származik belőle.

A cikk végén 

Knaus azzal büszkélkedett el, ő és köre már 2020-ban azért lobbiztak, hogy hazánktól vonják meg az uniós forrásokat.

Végül arról beszélt, hogy mivel bírálta a kormány politikáját, ezért összeesküvés-elméletek szereplője lett és lejárató sajtókampány indult ellene Magyarországon. Ezt úgy fogalmazta meg: „Ezért lettem én egészen bizarr módon a Soros-hálózat embere.”

Elmulasztott kérdések

Mielőtt áttérnénk annak bemutatására, hogy Knaus milyen pontokon és hogyan kapcsolódik a Soros-világhoz, említsünk meg még néhány olyan pontot, amelyre szintén nem tért ki az interjúban a társadalomkutató. Így például nem került szóba, hogy 2015-ben a Soros-hálózat iszonyú erőforrásokat mozgósított az illegális migráció fokozásáért. Az ENSZ és Brüsszel bábáskodásával, a Mastercard bevonásával a tőzsdespekuláns által támogatott szervezetek pénzzel feltöltött, névtelen bankkártyákat osztogattak az Európába érkező illegális bevándorlóknak. Emellett a Soros-féle alapítvány Welcome to Europe (Üdvözlünk Európában) elnevezéssel információs portált is létrehozott a migránsoknak, a honlap több nyelven komplett útmutatót adott a főként közel-keleti, afrikai és ázsiai bevándorlóknak. Sőt, kézikönyvecskéket is osztogattak a migránsok eligazítására, amelyet szintén egy Soros Györgyhöz köthető szervezet adott ki. Az útmutatót a csempészhajókon osztogatták a migránsoknak. Ezekből is látszik, hogy a Soros-hálózat szereplői lényegében szervezték óriási embertömegek Európába érkezését.

Angliától Ukrajnáig

Mindez már csak azért is fontos, mert állítása ellenére Gerald Knaus szorosan kötődik a Soros-hálózathoz – ezt 2020-as portrécikkünkben alaposan bemutattuk. Az osztrák társadalomtudós a European Stability Initiative (ESI, Európai Stabilitási Kezdeményezés) alapító elnöke. Akkori írásunkban bemutattunk pénzügyi dokumentumokat, amelyek tartalmát összekapcsoltuk megannyi brüsszeli és berlini ügyekben járatos forrás véleményével, és száznál is több cikk, bejegyzés, interjú tartalmával. Ezek alapján vitathatatlanná vált: 

Gerald Knaus nemcsak meggyőződésből, hanem kifejezetten pénzügyi okokból is kötődik a Soros-világhoz.

Knaus tevékenységének nyilvános részét az ESI színeiben fejti ki, amelyet 1999-ben alapított többedmagával. Oxfordban, Bolognában és Brüsszelben is tanult, majd Ukrajnában tanított, de Bulgáriában és Boszniában is dolgozott különböző NGO-knak, 2004-től Isztambulban élt, 2007-től pedig a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok ösztöndíjasa volt. Utóbbi évben szintén a milliárdos spekulánssal közösen részt vett a European Council on Foreign Relations (ECFR) megalapításában Londonban.

Személyes és pénzügyi kapcsolat Sorossal

2004-ben Soros New Yorkban fogadta Knaust, és az ESI korábbi honlapja szerint abban állapodtak meg, hogy „a Nyílt Társadalom Intézet és az Európai Stabilitási Kezdeményezés közötti nagyon jó együttműködést továbbra is elősegítik, illetve a jövőben ki is terjesztik, továbbá számos új projekt ügyében eszmét cseréltek”. 

2011-ben pedig közösen jegyeztek – 94 másik befolyásos emberrel, köztük Bajnai Gordon volt kormányfővel együtt – egy felhívást az eurózóna megmentésére, a pénzügyi elit lapjában, a Financial Timesban.

A kapcsolat persze nem csak személyes, hanem pénzügyi is volt, a Soros-alapítvány ugyanis támogatóként jelent meg Knaus intézménye mögött. Dokumentumok árulkodtak például egy háromszázezer eurós dotációról, és arról, hogy Knausék leginkább lobbitevékenységet fejthettek ki Sorosék szolgálatában.

Knaus mindenhol támad

Knaus nemzetközi beágyazottságát jól mutatja, hogy miután lapunk 2020-ban feltárta, hogy az osztrák irányítja a Soros-lobbi Magyarország elleni lejáratókampányát, a német Süddeutsche Zeitung igyekezett áldozatként bemutatni a migrációkutatót.

Knaus egyébként évek óta folytatott hazánk ellen információs támadássorozatot – így volt ez már a koronavírus-járvány idején is. Rendezői precizitással osztotta meg például közösségi oldalán a holland köztévé Magyarországot vádoló riportját, amely betegek állítólagos ellátatlanságáról szólt. A műsor hitelességét a Helsinki Bizottság és a Political Capital, tehát két Soros-NGO megszólalóin kívül Németh Athina partnernője, Szeleczki Lilla festőművész „emelte”. Emlékezetes, Németh Athina, valamint Szeleczki Lilla volt a főszereplője annak az MSZP által készíttetett videónak, amelyet a párt később kénytelen volt eltávolítani, hiszen álhírgyártás történt.

Abban az időben az osztrák társadalomkutató a Magyar Narancsnak arról beszélt, hogy szerinte Magyarország aránytalanul sok uniós támogatást kap, és a „jogállamiság védelmében” különféle szankciók bevezetését sürgette hazánk ellen.

Arról pedig az Origo írt részletes összeállításában 2022 végén, hogy Gerald Knaus feladata régóta a baloldali propaganda eljuttatása a legnagyobb lapokhoz.

Knaus persze az elmúlt években sem állt le. Alig telt el néhány óra a hazánkat elítélő és megbüntető európai bírósági döntést követően, az X-en máris üdvözölte a határozatot. Gerald Knaus fontos történelmi döntésnek nevezte azt a migrációügyi ítéletet, amelyben az Európai Bíróság 200 millió euró megfizetésére kötelezte Magyarországot, valamint arra, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró bírságot.