Kikkel állhat kapcsolatban az erdélyi levélszavazatos provokáció egyik főszereplője, Parászka Boróka?
Az erdélyi Marosvásárhely mellett talált, félig elégetett levélszavazatos botrány egyik kulcsszereplője Parászka Boróka baloldali aktivista és újságírónő, a Marosvásárhelyi Rádió, illetve több magyarországi baloldali lap munkatársa. „Egészen véletlenül" Parászka lakásától néhány kilométerre találták meg a 13, azonosítóval nem rendelkező, tehát érvénytelen levélszavazatot, amiből a régi indexesek új blogja, a Telex.hu botrányt próbált kreálni, de még aznap kiderült, hogy a március 31-én publikált cikküket már február 1-jén elkészíthették. A Székely Nemzeti Tanács elnökének, Izsák Balázsnak a véleménye szerint tulajdonképpen egy 14 évvel ezelőtti álbotrányt ismételtek meg a provokátorok, ráadásul pontosan ugyanott, Marosvásárhely és Jedd között. Akkor azt a hamis látszatot igyekeztek kelteni a félig elégetett levélszavazatokkal a megrendelők, hogy a székelyföldi magyarok nem támogatják Székelyföld autonómiáját. Izsák szerint a két botrány megrendelői ugyanazok. A téma kapcsán az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a provokáció egyik főszereplője, Parászka Boróka kikkel állhat kapcsolatban. Miért ennyire ellentmondásos a baloldali újságírónő „helyszínelése"? Miért nem reagált Parászka az Origó témával kapcsolatos kérdéseire? Ezekre a kérdésekre kereste a választ cikkében az Origó.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke a téma kapcsán április 5-én nyilatkozott a Krónika című kolozsvári magyar napilapnak.
Nyilatkozatában Izsák Balázs ismét párhuzamot vont a mostani, félig elégetett levélszavazatok és a 2008-as események között.
Mint mondta, akárcsak a mostani esetben, az akkori szavazólapok sem voltak annyira elégve, hogy ne legyen kiolvasható az állítólagos szavazati szándék. Ráadásul a provokátorok akkor is Marosvásárhely és Jedd között szórták szét a bizonyítéknak szánt dokumentumokat.Már akkor hangsúlyoztam, hogy aljas provokációról van szó, amelyhez homályos hátterű történések és kétes hátterű román sajtótermékek társultak – fejtette ki a Krónikának Izsák Balázs.
Érdekes módon akkor is a nemzeti oldalt próbálták lejáratni, hiszen az állítólagos illegális szeméttelepen kivétel nélkül az autonómiát elutasító szavazatokat találtak.
A forgatókönyv kiötlői arra nem gondoltak, hogy az SZNT pontos adatokkal rendelkezik a nyomtatott és a begyűjtött szavazólapok számáról. Az SZNT elnöke hangsúlyozta:
Egyetlen szavazólapnak sem kelt lába, így egyértelmű, hogy azok „utángyártott" papírok voltak, amelyek furcsa módon csak annyira égtek meg, hogy jól kivehető legyen az autonómia elutasítási szándéka.
Izsák Balázs megjegyezte: a két hasonló botrány szerzői ugyanazok. Hozzáfűzte:
Akkor is, most is a szemétre dobott és félig megégetett szavazólapokra valaki teljesen véletlenszerűen talált, aki azonnal a román nyelvű sajtóhoz fordult. Másfél évtizeddel ezelőtt, 2008. február 25-én a Hotnews.ro portál, most a Punctul.ro honlap számolt be elsőként róla.
A Punctul.ro videója a helyszínről alább tekinthető meg:
Furcsa telefonhívás
Ahogy arról az Origó korábban beszámolt, a levélszavazatok megtalálásának helyszínére a sajtó részéről először a Punctul.ro szerkesztője, a román, ám családi kapcsolatai révén magyarul jól beszélő Cristian Teodorescu ért ki, elmondása szerint a szavazatokat megtaláló illető telefonos jelzése nyomán.
Teodorescu az őt értesítő személy kilétét nem fedte fel, és azt a telefonszámot sem árulta el, amelyről az értesítést megkapta.
Állítása szerint ő is hiába keresi a forrást, azóta nem éri el. A Maszol.ro cikke szerint a Punctul újságírója megjegyezte:
„a források védelme érdekében” nem hozza nyilvánosságra és harmadik félnek nem adja ki a telefonszámot annak tulajdonosának beleegyezése nélkül, csak ha erre a nyomozó hatóságok kötelezik.
(Kérdés persze, hogyan egyezhetne bele, ha állítása szerint nem elérhető.)
A román hírportál újságírójának telefonos elérhetősége egyébként nem nyilvános, nem található meg az impresszumban sem, újabb kérdést vet fel tehát, hogy egy idegen és ismeretlen személy, a szavazólapokat megtaláló telefonáló mégis ismerte valahonnan…
Különös egybeesés, hogy
ugyanez a román újságíró, Cristian Teodorescu az Origó információi szerint kapott meghívót Márki-Zay Péter stábjától a jelölt marosvásárhelyi sajtóeseményére – nem kaptak viszont magyar újságírók és fajsúlyos erdélyi hírportálok, köztük a Maszol.ro és a Krónika sem.
A Maszol főszerkesztője, Borsi Balázs azt nyilatkozta az Origónak, hogy sem a Marosvásárhelyi Rádió, sem a Maros megyei napilap, a Népújság, sem pedig a Székelyhon.ro képviselői nem voltak jelen Márki-Zay Péter sajtóreggelijén.
Román újságírók persze ott voltak. Ennyit arról, hogy a baloldal jelöltje erdélyi magyarokkal akart találkozni.
A Maszol információi alapján a román nyomozók március 31-én, a délelőtti órákban kezdték meg a helyszínelést, és akkor egyetlen magyar újságíró, Parászka Boróka volt ott, aki a helyszín közelében, Jedden él.
Parászka Boróka. Forrás: YouTube
Az Origó erdélyi forrásai szerint
Parászka állításával szemben nem az keltett közfelháborodást, hogy az elsők között számolt be a hírről, sokkal inkább az, hogy elfogultan és tényként közölt meg nem erősített információkat, amelyeket aztán a magyarországi baloldali sajtó – az élen a Telexszel – azonnal átvett.
Parászka Boróka hosszú évek óta – enyhén szólva is – megosztó személynek számít az erdélyi magyar közéletben. A magyarországi olvasókhoz inkább elfogult, a baloldali, liberális politikai oldalt támogató írásai jutottak el, például a 168 Órán keresztül. Parászka ugyanakkor szokott publikálni a Szauer-féle HVG-ben, illetve a Soros által támogatott Magyar Narancsban is. Az kevés publicitást kapott, hogy
a mostani eset – mely szerint a levélszavazatos „sztori” után halálos fenyegetéseket kapott – nem példa nélkül álló, ehhez hasonló történettel már korábban is előállt.
Mindenesetre az újságírónő tevékenységét – írásait és Facebook-bejegyzéseit – övező széles körű, évek óta fennálló felháborodásnak lehet köze a mostani,
természetesen semmivel nem indokolható halálos fenyegetésekhez.
Az utolsó cseppet a pohárban a levélszavazatokkal kapcsolatos félreinformálás és hangulatkeltés jelenthette, melyhez Parászka asszisztált.
Az újságírónő „technikája” az Origó erdélyi forrása szerint az, hogy először tesz valamit, amivel felszítja a kedélyeket, esetleg közfelháborodást kelt, majd bejelenti az őt ért inzultusokat.
Visszatetsző az is, hogy miközben kiáll egyes kisebbségek jogaiért, közben a kisebbségben élő erdélyi magyarságot nem védi.
Ellenkezőleg: az Erdély elcsatolását éltető, december elsejei marosvásárhelyi ünnepségre kivitte a kisfiát tapsolni, a Székely Szabadság Napjáról pedig „szélsőjobbosozásra” futotta tőle. A székely zászló szerinte giccs; Magyarországra pedig ígérete szerint addig nem látogat el, amíg áll a migránsokat távol tartó határkerítés (a kerítés még áll, ő pedig megszegte a fogadalmát). De erdélyi magyar létére kikelt a kettős állampolgárság intézménye ellen is, és állatnak nevezte a csíki székelyeket (ez a cikk teljes egészében már nem fellelhető, a Mandiner idéz belőle itt).
Parászka Borókát április 6-án, írásban kerestük meg.
Az Origó udvarias levelére dühkitöréssel reagált, a kérdésekre nem válaszolt.
Azt megtudhattuk: az Origó.hu munkatársai – szerinte – nem újságírók. Egyúttal részvétét fejezte ki „szégyenteljes” helyzetükért. Mindezt az a Parászka Boróka, aki minden – állítólag általa követett – újságíró-etikai alapelvet félredobva megpróbálta manipulálni a közvéleményt, és befolyásolni a választást egy szánalmasra sikerült provokációban játszott főszereppel.
Április 7-én Parászkának megjelent egy cikke a Szauer-féle HVG nyomtatott változatában.
A cikk a tisztán látást azonban picit sem segíti.
Úgy kezdődik:
Ne menj közel! Izé, jöjjön csak közelebb!
– elvileg ezeket az egymásnak ellentmondó utasításokat adták a román rendőrjárőrök a baloldali újságírónőnek. Állítása alapján több sajtós is megkapta a fülest a Punctul.ro-hoz hasonlóan, de csak az említett portál, illetve Parászka mozdultak rá az ügyre.
A cikkből nem derül ki a legfontosabb, nevezetesen az, hogy kik és mikor értesítették a baloldali újságírónőt a félig elégetett levélszavazatok megtalálásáról.
Parászka szerint eredetileg elküldték volna őt a román rendőrjárőrök a helyszínről, de aztán mégsem tettek így, mert kellett valaki, aki tud magyarul, és el tudja olvasni a dokumentumokon található feliratokat.
A baloldali újságírónő a HVG-ben mindössze azt erősítette meg, hogy az illegális szemétlerakó – ahol a levélszavazatokat találták – néhány kilométerre van a lakóhelyétől.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Azt kellene vizsgálat tárgyává tenni, hogy a „rendszer megy tovább”, vagy éppen ellenkezőleg a rendszer drámai módon megváltozik, és újabb rendszerváltást élünk át.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!