Kikkel állhat kapcsolatban az erdélyi levélszavazatos provokáció egyik főszereplője, Parászka Boróka?

Az erdélyi Marosvásárhely mellett talált, félig elégetett levélszavazatos botrány egyik kulcsszereplője Parászka Boróka baloldali aktivista és újságírónő, a Marosvásárhelyi Rádió, illetve több magyarországi baloldali lap munkatársa. „Egészen véletlenül" Parászka lakásától néhány kilométerre találták meg a 13, azonosítóval nem rendelkező, tehát érvénytelen levélszavazatot, amiből a régi indexesek új blogja, a Telex.hu botrányt próbált kreálni, de még aznap kiderült, hogy a március 31-én publikált cikküket már február 1-jén elkészíthették. A Székely Nemzeti Tanács elnökének, Izsák Balázsnak a véleménye szerint tulajdonképpen egy 14 évvel ezelőtti álbotrányt ismételtek meg a provokátorok, ráadásul pontosan ugyanott, Marosvásárhely és Jedd között. Akkor azt a hamis látszatot igyekeztek kelteni a félig elégetett levélszavazatokkal a megrendelők, hogy a székelyföldi magyarok nem támogatják Székelyföld autonómiáját. Izsák szerint a két botrány megrendelői ugyanazok. A téma kapcsán az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a provokáció egyik főszereplője, Parászka Boróka kikkel állhat kapcsolatban. Miért ennyire ellentmondásos a baloldali újságírónő „helyszínelése"? Miért nem reagált Parászka az Origó témával kapcsolatos kérdéseire? Ezekre a kérdésekre kereste a választ cikkében az Origó.

Egy régi provokációt ismételtek meg 

A Marosvásárhely melletti,

félig elégetett erdélyi levélszavazatok története nagyon hasonlít egy tizennégy évvel ezelőtti eseményre.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs írt először a két provokáció közti hasonlóságról, még április elsején a közösségi oldalán. A poszt címe: 

Nincs új a nap alatt.

Izsák Balázs. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az SZNT elnöke felidézte:

Eldobott és elégetett szavazólapokról szóltak az első kérdések 14 évvel ezelőtt (2008 februárjában), amikor először választottak meg a Székely Nemzeti Tanács elnökévé. A tisztújító gyűlés egy másfél évet tartó népszavazásra tett pontot, és közölte annak végleges eredményét. Több mint 210 000 szavazat Székelyföld autonómiájára, a leadott szavazatoknak messze több mint kilencven százaléka.

Izsák hozzáfűzte:

Február végén keresett meg a vásárhelyi román sajtó, és kamerák kereszttüzében, mikrofonok erdeje előtt kellett nyilatkoznom egy számomra addig ismeretlen eseményről: Jedden félig elégett szavazólapokat talált egy ismeretlen személy, aki erről értesítette a román sajtót. Ezek a szavazólapok nem voltak azért annyira elégve, hogy ne legyen látható, hogy kivétel nélkül az autonómiát elutasító szavazatok voltak.

Majd így folytatta: 

A mandátumom csak néhány napja kezdődött, azonban a testület nevében el tudtam mondani, hogy a választói névjegyzékünkön több mint 210 000 név van, ugyanennyi szavazat, amelyet bármikor újra lehet számolni. Nincs közünk a szemétből előkotort, félig elégetett szavazólapokhoz, amelyeket egyértelműen diverziónak minősítettem.

Izsák Balázs kiemelte:

„A mostani, hasonló botránnyal kapcsolatban bátran elmondhatom: szerzői/szervezői ugyanazok, mint 14 évvel ezelőtt, és még helyszínt sem kaptak újabbat.”

Erről az Origó itt írt.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke a téma kapcsán április 5-én nyilatkozott a Krónika című kolozsvári magyar napilapnak.

Nyilatkozatában Izsák Balázs ismét párhuzamot vont a mostani, félig elégetett levélszavazatok és a 2008-as események között.

Mint mondta, akárcsak a mostani esetben, az akkori szavazólapok sem voltak annyira elégve, hogy ne legyen kiolvasható az állítólagos szavazati szándék. Ráadásul a provokátorok akkor is Marosvásárhely és Jedd között szórták szét a bizonyítéknak szánt dokumentumokat.Már akkor hangsúlyoztam, hogy aljas provokációról van szó, amelyhez homályos hátterű történések és kétes hátterű román sajtótermékek társultak – fejtette ki a Krónikának Izsák Balázs.

Érdekes módon akkor is a nemzeti oldalt próbálták lejáratni, hiszen az állítólagos illegális szeméttelepen kivétel nélkül az autonómiát elutasító szavazatokat találtak.

A forgatókönyv kiötlői arra nem gondoltak, hogy az SZNT pontos adatokkal rendelkezik a nyomtatott és a begyűjtött szavazólapok számáról. Az SZNT elnöke hangsúlyozta:

Egyetlen szavazólapnak sem kelt lába, így egyértelmű, hogy azok „utángyártott" papírok voltak, amelyek furcsa módon csak annyira égtek meg, hogy jól kivehető legyen az autonómia elutasítási szándéka.

Izsák Balázs megjegyezte: a két hasonló botrány szerzői ugyanazok. Hozzáfűzte:

Akkor is, most is a szemétre dobott és félig megégetett szavazólapokra valaki teljesen véletlenszerűen talált, aki azonnal a román nyelvű sajtóhoz fordult. Másfél évtizeddel ezelőtt, 2008. február 25-én a Hotnews.ro portál, most a Punctul.ro honlap számolt be elsőként róla.

A Punctul.ro videója a helyszínről alább tekinthető meg:

Furcsa telefonhívás

Ahogy arról az Origó korábban beszámolt, a levélszavazatok megtalálásának helyszínére a sajtó részéről először a Punctul.ro szerkesztője, a román, ám családi kapcsolatai révén magyarul jól beszélő Cristian Teodorescu ért ki, elmondása szerint a szavazatokat megtaláló illető telefonos jelzése nyomán.

Teodorescu az őt értesítő személy kilétét nem fedte fel, és azt a telefonszámot sem árulta el, amelyről az értesítést megkapta.

Állítása szerint ő is hiába keresi a forrást, azóta nem éri el. A Maszol.ro cikke szerint a Punctul újságírója megjegyezte:

„a források védelme érdekében” nem hozza nyilvánosságra és harmadik félnek nem adja ki a telefonszámot annak tulajdonosának beleegyezése nélkül, csak ha erre a nyomozó hatóságok kötelezik.

(Kérdés persze, hogyan egyezhetne bele, ha állítása szerint nem elérhető.)

A román hírportál újságírójának telefonos elérhetősége egyébként nem nyilvános, nem található meg az impresszumban sem, újabb kérdést vet fel tehát, hogy egy idegen és ismeretlen személy, a szavazólapokat megtaláló telefonáló mégis ismerte valahonnan…

Különös egybeesés, hogy

ugyanez a román újságíró, Cristian Teodorescu az Origó információi szerint kapott meghívót Márki-Zay Péter stábjától a jelölt marosvásárhelyi sajtóeseményére – nem kaptak viszont magyar újságírók és fajsúlyos erdélyi hírportálok, köztük a Maszol.ro és a Krónika sem.

A Maszol főszerkesztője, Borsi Balázs azt nyilatkozta az Origónak, hogy sem a Marosvásárhelyi Rádió, sem a Maros megyei napilap, a Népújság, sem pedig a Székelyhon.ro képviselői nem voltak jelen Márki-Zay Péter sajtóreggelijén.

Román újságírók persze ott voltak. Ennyit arról, hogy a baloldal jelöltje erdélyi magyarokkal akart találkozni.

Parászka Boróka baloldali aktivista, újságírónő „egészen véletlenül” Jedden lakik

A Maszol információi alapján a román nyomozók március 31-én, a délelőtti órákban kezdték meg a helyszínelést, és akkor egyetlen magyar újságíró, Parászka Boróka volt ott, aki a helyszín közelében, Jedden él.

Parászka Boróka. Forrás: YouTube

Az Origó erdélyi forrásai szerint

Parászka állításával szemben nem az keltett közfelháborodást, hogy az elsők között számolt be a hírről, sokkal inkább az, hogy elfogultan és tényként közölt meg nem erősített információkat, amelyeket aztán a magyarországi baloldali sajtó – az élen a Telexszel – azonnal átvett. 

Parászka Boróka hosszú évek óta – enyhén szólva is – megosztó személynek számít az erdélyi magyar közéletben. A magyarországi olvasókhoz inkább elfogult, a baloldali, liberális politikai oldalt támogató írásai jutottak el, például a 168 Órán keresztül. Parászka ugyanakkor szokott publikálni a Szauer-féle HVG-ben, illetve a Soros által támogatott Magyar Narancsban is. Az kevés publicitást kapott, hogy

a mostani eset – mely szerint a levélszavazatos „sztori” után halálos fenyegetéseket kapott – nem példa nélkül álló, ehhez hasonló történettel már korábban is előállt.

Mindenesetre az újságírónő tevékenységét – írásait és Facebook-bejegyzéseit – övező széles körű, évek óta fennálló felháborodásnak lehet köze a mostani,

természetesen semmivel nem indokolható halálos fenyegetésekhez. 

Az utolsó cseppet a pohárban a levélszavazatokkal kapcsolatos félreinformálás és hangulatkeltés jelenthette, melyhez Parászka asszisztált.

Az újságírónő „technikája” az Origó erdélyi forrása szerint az, hogy először tesz valamit, amivel felszítja a kedélyeket, esetleg közfelháborodást kelt, majd bejelenti az őt ért inzultusokat.

Visszatetsző az is, hogy miközben kiáll egyes kisebbségek jogaiért, közben a kisebbségben élő erdélyi magyarságot nem védi.

Ellenkezőleg: az Erdély elcsatolását éltető, december elsejei marosvásárhelyi ünnepségre kivitte a kisfiát tapsolni, a Székely Szabadság Napjáról pedig „szélsőjobbosozásra” futotta tőle. A székely zászló szerinte giccs; Magyarországra pedig ígérete szerint addig nem látogat el, amíg áll a migránsokat távol tartó határkerítés (a kerítés még áll, ő pedig megszegte a fogadalmát). De erdélyi magyar létére kikelt a kettős állampolgárság intézménye ellen is, és állatnak nevezte a csíki székelyeket (ez a cikk teljes egészében már nem fellelhető, a Mandiner idéz belőle itt).

Parászka Borókát április 6-án, írásban kerestük meg.

Az Origó udvarias levelére dühkitöréssel reagált, a kérdésekre nem válaszolt.

Azt megtudhattuk: az Origó.hu munkatársai – szerinte – nem újságírók. Egyúttal részvétét fejezte ki „szégyenteljes” helyzetükért. Mindezt az a Parászka Boróka, aki minden – állítólag általa követett – újságíró-etikai alapelvet félredobva megpróbálta manipulálni a közvéleményt, és befolyásolni a választást egy szánalmasra sikerült provokációban játszott főszereppel.

Április 7-én Parászkának megjelent egy cikke a Szauer-féle HVG nyomtatott változatában.

A cikk a tisztán látást azonban picit sem segíti.

Úgy kezdődik:

Ne menj közel! Izé, jöjjön csak közelebb!

– elvileg ezeket az egymásnak ellentmondó utasításokat adták a román rendőrjárőrök a baloldali újságírónőnek. Állítása alapján több sajtós is megkapta a fülest a Punctul.ro-hoz hasonlóan, de csak az említett portál, illetve Parászka mozdultak rá az ügyre.

A cikkből nem derül ki a legfontosabb, nevezetesen az, hogy kik és mikor értesítették a baloldali újságírónőt a félig elégetett levélszavazatok megtalálásáról.

Parászka szerint eredetileg elküldték volna őt a román rendőrjárőrök a helyszínről, de aztán mégsem tettek így, mert kellett valaki, aki tud magyarul, és el tudja olvasni a dokumentumokon található feliratokat.

A baloldali újságírónő a HVG-ben mindössze azt erősítette meg, hogy az illegális szemétlerakó – ahol a levélszavazatokat találták – néhány kilométerre van a lakóhelyétől.

Parászka Boróka. Forrás: Parászka Boróka Facebook-oldala

A téma kapcsán egyre több kérdés vetődik fel:

• Kikkel állhat kapcsolatban a Punctul.ro Márki-Zay Péter sajtóreggelijén részt vevő román újságírója?
• Kikkel állhat kapcsolatban Parászka Boróka?
• Kapcsolatban állhat-e a Punctul.ro újságírója Parászka Borókával?
• Egész pontosan kitől vagy kiktől, illetve mikor tudta meg Parászka Boróka azt, hogy a lakóhelye közelében levélszavazatokat találtak?
• Miért hasonlít kísértetiesen a mostani szavazatégetős történet a 2008-asra?
• Mégis kik lehetnek a megrendelők?
• A megrendelők és Parászka Boróka között állhat-e fenn kapcsolat?
• És végül: a megrendelők és Márki-Zay Péter stábja között van-e kapcsolat?

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Parászka Boróka (Forrás: YouTube)