Az erdélyi Marosvásárhely mellett talált, félig elégetett levélszavazatos botrány egyik kulcsszereplője Parászka Boróka baloldali aktivista és újságírónő, a Marosvásárhelyi Rádió, illetve több magyarországi baloldali lap munkatársa. „Egészen véletlenül" Parászka lakásától néhány kilométerre találták meg a 13, azonosítóval nem rendelkező, tehát érvénytelen levélszavazatot, amiből a régi indexesek új blogja, a Telex.hu botrányt próbált kreálni, de még aznap kiderült, hogy a március 31-én publikált cikküket már február 1-jén elkészíthették. A Székely Nemzeti Tanács elnökének, Izsák Balázsnak a véleménye szerint tulajdonképpen egy 14 évvel ezelőtti álbotrányt ismételtek meg a provokátorok, ráadásul pontosan ugyanott, Marosvásárhely és Jedd között. Akkor azt a hamis látszatot igyekeztek kelteni a félig elégetett levélszavazatokkal a megrendelők, hogy a székelyföldi magyarok nem támogatják Székelyföld autonómiáját. Izsák szerint a két botrány megrendelői ugyanazok. A téma kapcsán az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a provokáció egyik főszereplője, Parászka Boróka kikkel állhat kapcsolatban. Miért ennyire ellentmondásos a baloldali újságírónő „helyszínelése"? Miért nem reagált Parászka az Origó témával kapcsolatos kérdéseire? Ezekre a kérdésekre kereste a választ cikkében az Origó.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke a téma kapcsán április 5-én nyilatkozott a Krónika című kolozsvári magyar napilapnak.
Nyilatkozatában Izsák Balázs ismét párhuzamot vont a mostani, félig elégetett levélszavazatok és a 2008-as események között.
Mint mondta, akárcsak a mostani esetben, az akkori szavazólapok sem voltak annyira elégve, hogy ne legyen kiolvasható az állítólagos szavazati szándék. Ráadásul a provokátorok akkor is Marosvásárhely és Jedd között szórták szét a bizonyítéknak szánt dokumentumokat.Már akkor hangsúlyoztam, hogy aljas provokációról van szó, amelyhez homályos hátterű történések és kétes hátterű román sajtótermékek társultak – fejtette ki a Krónikának Izsák Balázs.
Érdekes módon akkor is a nemzeti oldalt próbálták lejáratni, hiszen az állítólagos illegális szeméttelepen kivétel nélkül az autonómiát elutasító szavazatokat találtak.
A forgatókönyv kiötlői arra nem gondoltak, hogy az SZNT pontos adatokkal rendelkezik a nyomtatott és a begyűjtött szavazólapok számáról. Az SZNT elnöke hangsúlyozta:
Egyetlen szavazólapnak sem kelt lába, így egyértelmű, hogy azok „utángyártott" papírok voltak, amelyek furcsa módon csak annyira égtek meg, hogy jól kivehető legyen az autonómia elutasítási szándéka.
Izsák Balázs megjegyezte: a két hasonló botrány szerzői ugyanazok. Hozzáfűzte:
Akkor is, most is a szemétre dobott és félig megégetett szavazólapokra valaki teljesen véletlenszerűen talált, aki azonnal a román nyelvű sajtóhoz fordult. Másfél évtizeddel ezelőtt, 2008. február 25-én a Hotnews.ro portál, most a Punctul.ro honlap számolt be elsőként róla.
A Punctul.ro videója a helyszínről alább tekinthető meg:
Furcsa telefonhívás
Ahogy arról az Origó korábban beszámolt, a levélszavazatok megtalálásának helyszínére a sajtó részéről először a Punctul.ro szerkesztője, a román, ám családi kapcsolatai révén magyarul jól beszélő Cristian Teodorescu ért ki, elmondása szerint a szavazatokat megtaláló illető telefonos jelzése nyomán.
Teodorescu az őt értesítő személy kilétét nem fedte fel, és azt a telefonszámot sem árulta el, amelyről az értesítést megkapta.
Állítása szerint ő is hiába keresi a forrást, azóta nem éri el. A Maszol.ro cikke szerint a Punctul újságírója megjegyezte:
„a források védelme érdekében” nem hozza nyilvánosságra és harmadik félnek nem adja ki a telefonszámot annak tulajdonosának beleegyezése nélkül, csak ha erre a nyomozó hatóságok kötelezik.
(Kérdés persze, hogyan egyezhetne bele, ha állítása szerint nem elérhető.)
A román hírportál újságírójának telefonos elérhetősége egyébként nem nyilvános, nem található meg az impresszumban sem, újabb kérdést vet fel tehát, hogy egy idegen és ismeretlen személy, a szavazólapokat megtaláló telefonáló mégis ismerte valahonnan…
Különös egybeesés, hogy
ugyanez a román újságíró, Cristian Teodorescu az Origó információi szerint kapott meghívót Márki-Zay Péter stábjától a jelölt marosvásárhelyi sajtóeseményére – nem kaptak viszont magyar újságírók és fajsúlyos erdélyi hírportálok, köztük a Maszol.ro és a Krónika sem.
A Maszol főszerkesztője, Borsi Balázs azt nyilatkozta az Origónak, hogy sem a Marosvásárhelyi Rádió, sem a Maros megyei napilap, a Népújság, sem pedig a Székelyhon.ro képviselői nem voltak jelen Márki-Zay Péter sajtóreggelijén.
Román újságírók persze ott voltak. Ennyit arról, hogy a baloldal jelöltje erdélyi magyarokkal akart találkozni.
A Maszol információi alapján a román nyomozók március 31-én, a délelőtti órákban kezdték meg a helyszínelést, és akkor egyetlen magyar újságíró, Parászka Boróka volt ott, aki a helyszín közelében, Jedden él.
Parászka Boróka. Forrás: YouTube
Az Origó erdélyi forrásai szerint
Parászka állításával szemben nem az keltett közfelháborodást, hogy az elsők között számolt be a hírről, sokkal inkább az, hogy elfogultan és tényként közölt meg nem erősített információkat, amelyeket aztán a magyarországi baloldali sajtó – az élen a Telexszel – azonnal átvett.
Parászka Boróka hosszú évek óta – enyhén szólva is – megosztó személynek számít az erdélyi magyar közéletben. A magyarországi olvasókhoz inkább elfogult, a baloldali, liberális politikai oldalt támogató írásai jutottak el, például a 168 Órán keresztül. Parászka ugyanakkor szokott publikálni a Szauer-féle HVG-ben, illetve a Soros által támogatott Magyar Narancsban is. Az kevés publicitást kapott, hogy
a mostani eset – mely szerint a levélszavazatos „sztori” után halálos fenyegetéseket kapott – nem példa nélkül álló, ehhez hasonló történettel már korábban is előállt.
Mindenesetre az újságírónő tevékenységét – írásait és Facebook-bejegyzéseit – övező széles körű, évek óta fennálló felháborodásnak lehet köze a mostani,
természetesen semmivel nem indokolható halálos fenyegetésekhez.
Az utolsó cseppet a pohárban a levélszavazatokkal kapcsolatos félreinformálás és hangulatkeltés jelenthette, melyhez Parászka asszisztált.
Az újságírónő „technikája” az Origó erdélyi forrása szerint az, hogy először tesz valamit, amivel felszítja a kedélyeket, esetleg közfelháborodást kelt, majd bejelenti az őt ért inzultusokat.
Visszatetsző az is, hogy miközben kiáll egyes kisebbségek jogaiért, közben a kisebbségben élő erdélyi magyarságot nem védi.
Ellenkezőleg: az Erdély elcsatolását éltető, december elsejei marosvásárhelyi ünnepségre kivitte a kisfiát tapsolni, a Székely Szabadság Napjáról pedig „szélsőjobbosozásra” futotta tőle. A székely zászló szerinte giccs; Magyarországra pedig ígérete szerint addig nem látogat el, amíg áll a migránsokat távol tartó határkerítés (a kerítés még áll, ő pedig megszegte a fogadalmát). De erdélyi magyar létére kikelt a kettős állampolgárság intézménye ellen is, és állatnak nevezte a csíki székelyeket (ez a cikk teljes egészében már nem fellelhető, a Mandiner idéz belőle itt).
Parászka Borókát április 6-án, írásban kerestük meg.
Az Origó udvarias levelére dühkitöréssel reagált, a kérdésekre nem válaszolt.
Azt megtudhattuk: az Origó.hu munkatársai – szerinte – nem újságírók. Egyúttal részvétét fejezte ki „szégyenteljes” helyzetükért. Mindezt az a Parászka Boróka, aki minden – állítólag általa követett – újságíró-etikai alapelvet félredobva megpróbálta manipulálni a közvéleményt, és befolyásolni a választást egy szánalmasra sikerült provokációban játszott főszereppel.
Április 7-én Parászkának megjelent egy cikke a Szauer-féle HVG nyomtatott változatában.
A cikk a tisztán látást azonban picit sem segíti.
Úgy kezdődik:
Ne menj közel! Izé, jöjjön csak közelebb!
– elvileg ezeket az egymásnak ellentmondó utasításokat adták a román rendőrjárőrök a baloldali újságírónőnek. Állítása alapján több sajtós is megkapta a fülest a Punctul.ro-hoz hasonlóan, de csak az említett portál, illetve Parászka mozdultak rá az ügyre.
A cikkből nem derül ki a legfontosabb, nevezetesen az, hogy kik és mikor értesítették a baloldali újságírónőt a félig elégetett levélszavazatok megtalálásáról.
Parászka szerint eredetileg elküldték volna őt a román rendőrjárőrök a helyszínről, de aztán mégsem tettek így, mert kellett valaki, aki tud magyarul, és el tudja olvasni a dokumentumokon található feliratokat.
A baloldali újságírónő a HVG-ben mindössze azt erősítette meg, hogy az illegális szemétlerakó – ahol a levélszavazatokat találták – néhány kilométerre van a lakóhelyétől.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Pártunk és kormányunk, amit ma Magyar Péternek hívnak, egyáltalán nem érti és nem érzi a probléma súlyosságát. Kizárólag Facebook-bejegyzéseinek kommentelőire figyel, nekik akar megfelelni minden téren.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
