Ha áttörést nem is, bizonyos elmozdulást mindenképp jelentett a minapi főtárgyalói forduló a magyar EU-csatlakozási tárgyalások menetében. Brüsszeli EU-nagykövetünk, Juhász Endre első ízben nyilatkozott érezhető, bár óvatos elégedettséggel, s adott számot arról, hogy kezdik végre kéréseinket érdemben elbírálni. A legutóbbi tárgyalási fordulón elfogadott derogációs kérelem a szabolcs-szatmári dohánytermelők érdekeit védi, mintegy 15 ezer dohánytermelőről van szó, ráadásul az ország elmaradottabb vidékén.A derogáció jóváhagyásának nagyobb az elvi jelentősége, ugyanis most először fogadtak el minden változtatás nélkül magyar átmeneti kérelmet. Juhász szerint jelentős a szociálpolitikával és foglalkoztatással kapcsolatos anyagrész lezárása is, míg a legutóbbi, október elejei tárgyalási fordulón az energia- és a külkapcsolatok fejezete után sikerült pontot tenni. A Brüsszellel folytatott tárgyalások tétjeibe enged némi bepillantást, ha azt vizsgáljuk, milyen átmeneti intézkedéseket, haladékokat kért – vagy éppen nem kért – a magyar fél a legutóbbi tárgyalási fordulóban. Függőben maradt a magyar kérés a szövetkezeti bankok alaptőkéjére is – itt a közösségi követelmény egymillió euró, körülbelül háromszázmillió forint, a magyar törvények 2003. december 31-től követelik meg a százmillió forintos alaptőkét. Mind a magyar piacnak, mind kizárólag a vidéknek is fontos, hogy ezek a bankok megmaradjanak, ezért átmeneti időszakot kértünk, hiszen mintegy kétszáz ilyen intézmény van.Mégis, a legutóbbi tárgyalási forduló és a tagjelöltekről kiadott, november elején közzétett országjelentés leginkább a csatlakozás stratégiai menetrendjére koncentrált. Az EU – úgy tűnik – egyre inkább lépéshátrányba kerül, hiszen nem képes előrelépni saját belső intézményi reformjának ügyében. Az Európai Bizottság által felajánlott ugyan nem esik egybe a korábbi magyar törekvések ambiciózus határidejeivel, de nem is rögzíti 2003-ra vagy 2004-re a tárgyalások befejezését, ami a csatlakozás 2005-re tolását készíthetné elő. Az EU országjelentése is megerősítette, hogy hazánk teljesíti az unió úgynevezett koppenhágai kritériumait, ám felhívta a figyelmet, hogy több területen (piaci felügyelet, közös mezőgazdasági politikához szükséges intézményrendszer, környezetvédelem) határozottabb lépésekre lenne szükség. Továbbra is nyílt kérdés marad azonban, hogy Brüsszel hány tagállammal kezdené meg a be nem vallottan, ám kétségtelenül szükséges, elsőkörös bővítést.

Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán