Az ENSZ újra felvette Jugoszláviát

Közfelkiáltással vette fel az ENSZ-tagországok sorába a közgyűlés Jugoszláviát. Új államként, akár a többi jugoszláv utódállamot is. Jugoszlávia tagságát egyébként 1992-ben függesztették fel a boszniai háborúban való részvétele miatt. A döntés előkészítésében a magyar diplomácia is tevékenyen részt vett. A szavazást követően Goran Szvilanovics, Kostunica elnök különmegbízottja, a külügyi tárca várományosa elfoglalta helyét a teremben, a táblán pedig megjelent az új tagállam neve: Jugoszlávia. A világszervezet New York-i székháza előtt felvonták a jugoszláv zászlót, a régi Jugoszláviáét, az ENSZ egyik alapítójáét, a csillagost pedig 55 év után bevonták. A nemzetközi közösség üdvözli Szerbia és Crna Gora államközösségének csatlakozását a világszervezethez. A döntéssel Crna Gorát igyekeztek kész tények elé állítani. A kisebbik tagköztársaság ugyanis külön helyet szeretett volna magának az ENSZ-ben.Jugoszlávia ENSZ-tagsága megnyitotta az ország teljes diplomáciai reintegrálását a nemzetközi közösségbe. Ami a nyugati hatalmakat illeti, a megszakadt diplomáciai kapcsolatokat már a jövő héten helyreállíthatnák. Kostunicáéknak azonban ez kissé gyorsnak tűnik. Az országban ugyanis még mindig érezhető a NATO-ellenes hangulat.A Milosevics-rezsim propagandagépezete a légicsapásokat követően valóságos kampányt indított az Egyesült Államok és az európai hatalmak ellen, s e kampány hatása ma, a rendszerváltozás után is érezhető. A következő hetekben azonban mindenképpen megkezdődnek a tárgyalások a kapcsolatok helyreállításáról és az ezzel kapcsolatos technikai kérdésekről. A koszovói albánok viszont még korainak találják a megbeszéléseket az új belgrádi hatalommal. Adem Demaqi koszovói albán politikus, a feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt politikai képviselője kijelentette: a tárgyalások feltétele az albán politikai foglyok azonnali szabadon bocsátása.Azt is meg kell várni, hogy Szerbiában ki kap mandátumot a tárgyalásokhoz. Arra utalt, hogy Pristina a szerbiai választások (december 23.) győztesével kezdhet csak párbeszédet. Szerinte a koszovói helyhatósági választások nem jogosítják fel a győztest, hogy képviselje a koszovói albánokat, tehát ott is meg kell várni az általános választásokat. Demaqi egyébként vendége volt a belgrádi BK Televíziónak, s egyenes adásban olvasta a szerbek fejére mindazokat a bűnöket, amelyeket az albánokon elkövettek. Szereplése felháborodást váltott ki bizonyos szerbiai körökben. A BK-nál tiltakozott például a Koszovóban eltűnt vagy elrabolt szerbek hozzátartozóinak egyesülete, amely sértőnek találta Szerbiában szóhoz juttatni egy „megrögzött albán nacionalistát”.Jugoszlávia ENSZ-tagsága megnyitotta az ország teljes diplomáciai reintegrálását a nemzetközi közösségbe. Ami a nyugati hatalmakat illeti, a megszakadt diplomáciai kapcsolatokat már a jövő héten helyreállíthatnák. Kostunicáéknak azonban ez kissé gyorsnak tűnik. Az országban ugyanis még mindig érezhető a NATO-ellenes hangulat.A Milosevics-rezsim propagandagépezete a légicsapásokat követően valóságos kampányt indított az Egyesült Államok és az európai hatalmak ellen, s e kampány hatása ma, a rendszerváltozás után is érezhető. A következő hetekben azonban mindenképpen megkezdődnek a tárgyalások a kapcsolatok helyreállításáról és az ezzel kapcsolatos technikai kérdésekről. A koszovói albánok viszont még korainak találják a megbeszéléseket az új belgrádi hatalommal. Adem Demaqi koszovói albán politikus, a feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt politikai képviselője kijelentette: a tárgyalások feltétele az albán politikai foglyok azonnali szabadon bocsátása.Azt is meg kell várni, hogy Szerbiában ki kap mandátumot a tárgyalásokhoz. Arra utalt, hogy Pristina a szerbiai választások (december 23.) győztesével kezdhet csak párbeszédet. Szerinte a koszovói helyhatósági választások nem jogosítják fel a győztest, hogy képviselje a koszovói albánokat, tehát ott is meg kell várni az általános választásokat. Demaqi egyébként vendége volt a belgrádi BK Televíziónak, s egyenes adásban olvasta a szerbek fejére mindazokat a bűnöket, amelyeket az albánokon elkövettek. Szereplése felháborodást váltott ki bizonyos szerbiai körökben. A BK-nál tiltakozott például a Koszovóban eltűnt vagy elrabolt szerbek hozzátartozóinak egyesülete, amely sértőnek találta Szerbiában szóhoz juttatni egy „megrögzött albán nacionalistát”.

---

---