Csak az önkormányzatoktól kaptak segítséget

Több segítséget vártak volna és várnak is a kormánytól azok a vállalkozók, amelyek üzletmenetét drasztikusan rontotta a Tiszát ért cián- és nehézfém-katasztrófa, vagy annak a híre. Ez derül ki abból a felmérésből, amelynek során 59, idegenforgalommal foglalkozó vállalkozót kerestek fel kérdéseikkel a Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör munkatársai a Közép- és Felső-Tisza-vidékén.A megkérdezettek többsége vendéglátással foglalkozik. Ezen belül legtöbben a fizetővendéglátást és a falusi turizmust képviselik. Utánuk következnek a kempingek, panziók üzemeltetői, vízi túrák szervezői, de megkérdezték a tiszai régió boltosait is. Két vállalkozás pedig lovas túrákat szervez. Negyvenketten arra panaszkodtak, hogy kevesebb vendég érkezett, nyolc vállalkozó csak a külföldi vendégeket hiányolta. Az idegenforgalom csökkenése bevételkiesést okozott. A tavalyelőtti bevételekhez viszonyított veszteség 14 vállalkozónál 0–30, tizenhatnál 30–60, másik tizenhatnál 60–85 százalékos volt. Megdöbbentő a válasz arra a kérdésre, hogy ki milyen segítséget kapott. Erre negyvennyolcan felelték, hogy senkitől semmilyen segítséget nem kaptak, csak négyen mondták azt, hogy az önkormányzat segítette őket. Több önkormányzat juttatott el kérdőíveket a pórul járt vállalkozókhoz, de ahogyan a megkérdezettek fogalmaztak, ennek nem volt semmi eredménye.Vegyes volt a civil szervezetek megítélésére adott véleménycsokor is. Ez azzal függ össze, hogy – egy további kérdésre adott válaszban is – az egyes vállalkozók leginkább a cián- és nehézfémszenynyezésről szóló híradásokat okolták a vendégek elmaradásáért. A mérgezés sajtóbeli megjelenését a civil szervezeteknek is felrótták. Úgy tartják ugyanis, hogy ezek a valóságosnál sötétebb képet festettek a Tisza állapotáról. Utóbbiról sokan megfogalmazták: soha ilyen tiszta nem volt még a folyó. (Ez nem áll feltétlenül ellentétben a flóra és fauna elpusztulásával, hiszen egy lakás is alaposan megtisztul a ciánozás után...) Számszerűsítve: a sajtó szerepét a megkérdezettek közül negyvennyolcan értékelték negatívnak. Viszont a nemzetközi jogorvoslat és a nekik járó kártérítés érdekében hajlandók együttműködni a Páneurópai Unióval is.További céljaikról legtöbben azt vallották, kivárnak néhány évet, s aztán döntenek arról, hogy ezen a területen hajlandók-e továbbra is vállalkozni, vagy inkább váltanak. Azt, hogy legtöbben már borítékolták: nem szüntetik meg vállalkozásukat, inkább a kényszer, semmint a reménykedés motiválja őket.