Döntések előtt Brüsszelben

Egyetlen ország sem vonta kétségbe a bizottságnak azt a megállapítását, hogy 2002-ben befejezhetők a tárgyalások a csatlakozásra legérettebb országokkal. A francia elnökség négy sarkalatos kérdésre kért választ, s a tagállamok mind a négyre igent mondtak. A jövő év első felében az elnökséget átvevő Svédország szorgalmazta, hogy a bizottság elképzelésénél gyorsabb haladásra képes tagjelöltek fejezhessék be hamarabb a tárgyalásokat. A 2002 első felében elnöklő spanyolok amiatt aggódtak, hogy az összes kényes kérdés tárgyalása az ő félévükre jut majd. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter támogatásáról biztosította a bizottság bővítési stratégiáját. Ausztria új kezdeményezést is tett a hétfői ülésen: a NATO békepartnerségi programjához hasonló megoldást javasol az EU-nak azon országok bevonására, amelyek középtávon sem szándékoznak belépni az unióba, de világosan európai orientációt követnek. Ferrero-Waldner ezek között említette Izlandot, Ukrajnát, Moldovát, sőt Svájcot is.Az EU intézményi reformjait illetően még egyetlen kérdésben sem született megállapodás: Ausztria kitart amellett, hogy minden tagállamnak és ezután csatlakozó országnak is biztosítani kell egy helyet az Európai Bizottságban. Az országok szavazati súlyának újraszabályozásánál és a döntéshozatalnál a kettős többség elvét támogatják.Németország és Franciaország megegyezett arról, hogy Lengyelország a következő három évben nem lesz tagja az Európai Uniónak – állítja hétfői számában egy varsói napilap. A Zycie brüsszeli tudósítója szerint a tizenötök külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján a két említett EU-tagállam elutasítja az Európai Bizottság javaslatát, hogy 2002-ben fejeződjenek be a csatlakozási tárgyalások. Az unióbővítés további halasztásának oka a két tagországban 2002-ben tartandó választásokban keresendő. Párizs és Berlin fél a bővítés költségeitől, mert nehezen tudják megmagyarázni választóiknak, hogy ennek egy részét nekik kell finanszírozniuk.Az Európai Unió kétnapos brüszszeli külügyminiszteri értekezlete a Törökországgal való viszony továbbfejlesztésével is foglalkozik. Napirendre került a tagsági partnerségi program létrehozása, akárcsak a többi 12 tagjelölt esetében.