„Emeltyű” a régióknak

Megjelent a „hétpontos” Széchenyi-terv sorrendben negyedik, regionális gazdaságépítési programja, amelynek finanszírozására a következő két évben tizenegymilliárd forintot kíván fordítani a kormányzat. Az öt részből álló programot először az országgyűlési képviselőknek mutatja be ma Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a parlament területfejlesztési bizottságának ülésén.Szeptember óta a gazdasági tárca irányításával és koordinálásával sorra nyilvánosságra kerülnek a Széchenyi-terv egyes programjai. A turizmusfejlesztési, a vállalkozáserősítő, valamint a kutatási, fejlesztési és innovációs program után most jelent meg a regionális gazdaságépítési program, az év végéig pedig a széles nyilvánosság is megismerheti az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési, továbbá a lakás- és az autópálya-építési program részleteit is.A 2001–2002. évi állami költségvetés decemberi elfogadását követően a jövő év elejétől megindulhat a Széchenyi-terv megvalósítása.A regionális gazdaságépítési program két fő pilléren, a hálózatépítésen és az innováción nyugszik. Elsődleges célja, hogy elősegítse a különböző szintű területi egységek önálló növekedési forrássá válását, és szélesítse a gazdasági növekedés regionális bázisát. A programban központi helyet foglal el a termelési, innovációs és információs hálózatok kiépülésének és fejlesztésének támogatása, mert elsősorban ezek a hálózatok teszik lehetővé, hogy a Széchenyi-terv programjaival mozgósított erőforrások regionális, valamint helyi szinten összekapcsolódjanak és megsokszorozódjanak – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Cséfalvay Zoltán. Nyugat-Európában az utóbbi időszak legdinamikusabban fejlődő – északolasz, délnémet, osztrák – régiói már magas fokon szervezett, innováció vezérelte gazdasági hálózatként, „kvázi-nagyvállalatként” működnek. A regionális gazdaságépítési programnak nem elsődleges célja az országon belüli területi egyenlőtlenségek csökkentése – ez a területfejlesztési politika fő feladata –, sem a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztése – ezért elsősorban a vidékfejlesztés felelős –, ugyanakkor mindkét célt szolgálja öt alprogramjával. Ezek: a regionális innovációs rendszerek fejlesztését, a regionális klaszterek létrehozását, a térségi elektronikus piacok fejlesztését támogató alprogram, a kistérségi gazdaságfejlesztési mintaprogramok, valamint a kiemelkedő magyar termékek (hungarikumok) fejlesztését és piacra jutását segítő alprogram.E fejlesztési programokra a következő két évben összesen 11 milliárd forintot szeretne fordítani a gazdasági tárca új célelőirányzatában, ha azt a kétéves költségvetésben elfogadja majd az Országgyűlés – tájékoztatta lapunkat Cséfalvay Zoltán. Ezen összeg többszörösét várják az önkormányzatoktól, a régióktól, a hazai vállalkozóktól és a külföldi befektetőktől, hiszen az állam társfinanszírozóként, az általa megjelölt célok érdekében a piaci szempontból ígéretes csomópontokon „csak” a kezdő lökést kívánja megadni; Széchenyi kifejezésével az „emeltyűt” biztosítani a helyi és a regionális innovációs erőforrások kiaknázásához, hálózatba szervezéséhez. A most nyilvánosságra került regionális gazdaságépítési program megvalósítására a minisztérium januárban öt pályázatot tesz közzé, és a sikeres pályázók várhatóan jövő tavasztól juthatnak hozzá a fejlesztési költségek húsz–ötven százalékát fedező, vissza nem térítendő állami támogatáshoz.