Jugoszláviát felvették az ENSZ-be. A Biztonsági Tanácsnak (BT) az erről szóló – 1320. számú – határozata javasolja az ENSZ-közgyűlésnek Belgrád kérelmének jóváhagyását. Kofi Annan ENSZ-főtitkár erről levélben értesítette Kostunica jugoszláv elnököt, s egyben gratulált is neki. A BT-határozat kiemeli, hogy nagy megelégedéssel vették Jugoszlávia ünnepélyesen kinyilvánított ragaszkodását az alapokmány céljaihoz és elveihez. Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet üdvözölte Jugoszlávia csatlakozását, és ostoba vitának nevezte a nyolc éve tartó huzavonát a JSZK világszervezeti tagságáról. A korábbi belgrádi rezsim ugyanis – a jogfolytonosságra hivatkozva – mindeddig nem volt hajlandó új államként kérni felvételét a világszervezetbe. A délszláv utódállamok üdvözölték, hogy Belgrád ezzel lemondott arról, hogy a régi Jugoszlávia jogörököse legyen. Most mind az öt volt jugoszláv tagköztársaság egyenrangúan vehet részt a vagyonelosztásban, amely mindeddig Milosevicsék csökönyössége miatt nem történhetett meg.Az új belgrádi hatalomnak a nemzetközi színtéren jóval könynyebb dolga és nagyobbb sikerei vannak, mint otthon. Nehéz tárgyalásokkal formálódik a szövetségi kormány. Nagyjából már ismert, kik kerülnek a fontosabb tárcák élére. A központi bank kormányzója Mladjan Dinkics (G17 Plusz) lesz. A szerbiai kormánnyal több gond van. Alig alakult meg a hárompárti (Szerbiai Szocialista Párt, Szerb Megújhodási Mozgalom és Szerbiai Demokratikus Ellenzék) átmeneti kabinet, máris válság fenyegeti. A Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek (DOS) sikerült kiharcolnia Balsa Govedarica, a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság elnöke és Dragisa Kuzmanovics köztársasági ügyész menesztését, de helyén maradt Radomir Markovics, az állambiztonság vezetője. Nebojsa Csovics, a kormány DOS-os alelnöke kijelentette, hogy a demokratikus erők kilépnek a kormányból, ha Mar-kovics nem mond le. Hasonló ultimátumot intézet a szocialistákhoz a Szerb Megújhodási Mozgalom is. Újabb hírek szerint az állambiztonsági vezető már „borítékolta lemondását”.A tegnapi lapok címoldalon hozzák a hírt, hogy a titkosszogálat szervezte meg Szlavko Csuruvija, a Dnevni Telegraf című lap tulajdonosának és főszerkesztőjének tavaly áprilisi meggyilkolását. A Nedeljni Telegraf mai számában még szenzációsabb hírrel szolgál. Birtokába került egy ötven nevet tartalmazó lista, s akik ezen a listán szerepeltek, azokat „elnyelte volna” az október 6-ra virradó éjszaka (október 5-én volt a belgrádi forradalom). Meggyilkolásukkal – a hadsereg beavatkozását kiprovokálva – megakadályozták volna a rezsim bukását.Hogy ez mennyire komoly volt, bizonyítja Pavkovics tábornok, vezérkari főnök nyilatkozata, hogy valóban érkezett egy „negyven nevet tartalmazó” lista, s ezen a listán hat név külön be volt keretezve. Ezt azonban provokációnak tartotta. Pedig magas rangú rendőrtiszt volt a küldönc, aki az „államtitok” jelzéssel ellátott okmányt (Milo-sevicséktól?) a hadvezetésnek továbbította. Kiknek a neve volt rajta ezen a „halállistán”? Szinte a teljes DOS-vezetés – köztük Kasza, Csanak, Iszakov, Veszelinov, Obra-dovics, Szvilanovics –, továbbá egyes civil szervezetek vezetői és otporos aktivisták. Bekeretezve pedig: Kostunica, Djindjics, Batics, Csovics, Perisics és Ilics neve. Tegnap civil rendőrök minden magyarázat nélkül bekísérték Milos Anticsot, a szenzációs hírt közlő lap főszerkesztő-helyettesét.
Gál Kinga: Brüsszelben el akarják törölni az egyhangúságot, ez önmagában lemondásra adna okot
