Fejleszthetők a regionális repterek

Magyarországnak egy nemzetközi, nyilvános közforgalmú kereskedelmi repülőtere van, de számos egyéb hazai légikikötőt is alkalmassá lehet tenni ezen feladatok ellátására. Az Európai Unió meghatározása szerint 200 kilométerenként indokolt regionális repülőteret fenntartani. Az elvárásnak hazánknak is eleget kell tennie a közeljövőben, ami megfelel a kormányzat vidékfejlesztési politikájának is. Mindezen szempontokat figyelembe véve született meg az a határozat, hogy az állam támogatást nyújt a belföldi és nemzetközi légiforgalom lebonyolítására alkalmas sármelléki és debreceni repülőterek fejlesztéséhez – nyilatkozta lapunknak Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az utas-, az áru-, és a postaforgalmat lebonyolító repülőterek a fejlesztések révén egész évben közforgalmú kereskedelmi repülőtérként működhetnek, ez jelentős elmozdulás a korábbi, kizárólag a fővárost támogató légügyi közlekedéspolitikában – tette hozzá az államtitkár.A sármelléki repülőtér a közeljövőben térítésmentesen a Sármelléki és a Zalavári Önkormányzat tulajdonába kerül, emellett 400 millió forint értékű műszaki eszközt szállítanak a két regionális repülőtérre. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) a Malévval közösen olyan navigációs és pályatakarító eszközöket ad át az érintett repülőtereknek, amelyek Ferihegyen már feleslegessé váltak, ám még hosszú ideig használhatók.A sármelléki repülőtéren 1990 óta fogadnak magángépeket, 1995-től a Zalavár–Sármellék Airport Kft. üzemelteti a légikikötőt. Az érintett területen 2500 méter hoszszú, 60 méter széles, jó minőségű kifutópálya van, a reptéren áprilistól novemberig fogadják a gépeket. Sármellék egyetlen nagy problémája, hogy csak az év meghatározott hónapjaiban, nappal, és jó látási viszonyok között fogadhat repülőgépeket – mondja Berkenyés István, zalavári polgármester. Egy idényben 400–500 olyan gépet fogadnak, amelyek utasai üzletemberek, a forgalom döntő részét azonban a turisztikai célú utazások teszik ki. A charterjáratokat az üzemeltetők leginkább a gyógyturizmus lebonyolítására tartják fenn, Zalaegerszeg, Keszthely és Hévíz környékére a legtöbb ember Svájcból, Németországból és Oroszországból érkezik. Mivel korábban a legnagyobb katonai repülőgépek fogadására is alkalmassá tették a légikikötőt, a kifutópályán ugyanolyan méretű utasszállító gépek is leszállhatnak, mint Ferihegyen. A folyamatos nyitva tartás legfőbb akadálya a megfelelő irányítástechnika hiánya. Abban az esetben, ha egész nap, évszaktól függetlenül fogadhatják a gépeket, a jelenlegi tízről akár 20 ezer főre is emelkedhet az éves forgalom.Debrecenben két nagyméretű leszállópálya működik: az egyik 2,5 kilométer hosszú, 80 méter széles, a másik 2700 méter hosszú, szélessége pedig 40 méter. Mindkét kifutópálya nagyon jó minőségű, a hosszabbat azonban csak 1600 méteren lehet kivilágítani. A repülőtéren ma nincs olyan nagy forgalom, mint amekkorával néhány évvel ezelőtt számoltak, a város a vételár elmúlt két évre számított részletét még nem egyenlítette ki. A repülőtér fenntartása a nagyméretű létesítmények miatt drága, idén például 52 millió forintot költöttek erre. Az elképzelések szerint a város – az állami támogatáson túl – befektetőkkel együtt fejlesztené a repülőteret.A légikikötőben tavaly 3200 leszállást hajtottak végre. A legtöbb esetben charterjáratok érkeznek.