Fellépés az idegengyűlölet ellen

A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről készített törvénytervezetet Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. A javaslatot a múlt héten küldte el Orbán Viktor miniszterelnöknek: a tervezetről kedden tárgyalt az emberi jogi bizottság, amely a dokumentumot az Igazságügyi Minisztérium és kormány figyelmébe ajánlotta.Előírta tagjainak az Európai Unió, hogy 2003-ig jogszabályban foglalják össze a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és a diszkrimináció esetében alkalmazandó szankciókat. Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos a hazai szabályozás normaszövegének megfogalmazására tett kísérletet. Az ombudsman az előterjesztéshez fűzött levélben kifejti: a tervezet elkészítése nem jelenti azt, hogy az országgyűlési biztos alkotmányos visszásságként értékelné a diszkrimináció tilalmát átfogóan szabályozó törvény hiányát. A tervezet megalkotásával az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet: nem lehetetlen az antidiszkriminációs jogszabály megalkotása.A tervezet szerint tilos a természetes személyek, csoportok közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetése és elkülönítése etnikai hovatartozásuk miatt. A dokumentum meghatározza a közvetlen diszkrimináció fogalmát. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés valósul meg, ha valaki természetes személlyel, csoporttal – valós vagy vélt etnikai hovatartozása miatt – kedvezőtlenebbül bánik más etnikai hovatartozású személyhez, csoporthoz képest.Közvetett diszkrimináció valósul meg, ha a hátrányt okozó formálisan mindenkivel egyenlő módon bánik, de e bánásmód – a következményeit tekintve – kedvezőtlen az etnikai csoportba tartozó személyek számára. Bizonyítási kötelezettség eljárás esetén a hátrányt okozót terheli: neki kell bizonyítania, hogy magatartása nem volt jogsértő, illetve jogsérelem bekövetkezése sem várható.A tervezet leszögezi: az etnikai hovatartozás miatti hátrányos megkülönböztetés megelőzése, megszüntetése az egész társadalom közös ügye, olyan közös érdek, amelyért az elsődleges felelősséget az állam viseli. A hátrányos megkülönböztetést bármely hatóságnál bárki bejelentheti. Nem érheti hátrány közlése miatt a jóhiszemű bejelentőt, akit a közérdekű bejelentővel azonos védelem illet meg. Kérheti, hogy a kezdeményezésére indított eljárás során ne fedjék fel kilétét.A javaslat általános bizonyítási szabályokat is megállapít. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés esetén a bejelentőnek kell bizonyítania, hogy a jogsértés megtörtént. Az etnikai hovatartozás miatti hátrányos megkülönböztetés bejelentésére az országgyűlési biztos köteles a hozzá benyújtott panaszt kivizsgálni. Véget ér az ombudsman vizsgálata a hátrányos megkülönböztetés megtörténtének megállapításával, annak kizárásával, illetve a bizonyíthatatlanság kimondásával. Ha a hátrányt okozó vagy a sérelmet szenvedő az ombudsmani jelentésben foglaltakkal nem ért egyet, úgy bíróságtól kérheti az országgyűlési biztos megállapításainak felülbírálatát.A kisebbségi biztos meghatározásokat javasol a különböző területekre. Egyebek mellett foglalkozik a foglalkoztatási diszkriminációval. Tilos a munkához jutást, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását etnikai hovatartozáson alapuló feltételhez kötni. Azonos vagy hasonló feladatot ellátó, illetve egyenlő értékű munkát végző munkavállalót – etnikai hovatartozásától függetlenül – egyenlő bánásmód illeti meg. Az indítvány kitér az oktatási diszkriminációra és jogkövetkezményeire is. A dokumentum szerint minden magyar állampolgárt megillet az egyenlő bánásmódhoz való jog a szociális ellátás, illetőleg a társadalombiztosítás területén. Tilos a lakhatási feltételeket oly módon meghatározni, amely etnikai csoportnak egy településen belüli mesterséges elkülönítését eredményezi.A tervezetről részletes vitát még nem folytatott az Országgyűlés emberi jogi bizottsága, ám a MIÉP kivételével az összes párt úgy értékelte, hogy a felvetett témát tovább kell gondolni.