A magyar külpolitika megítélése szerint a jugoszláv demokratizálódás visszafordíthatatlan, ugyanakkor tény, hogy egy összetett folyamat előtt állunk – fejtette ki tegnap Martonyi János külügyminiszter a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) informális külügyminiszteri találkozóján. Magyarország a KEK soros elnökeként határozottan támogatja Jugoszlávia felvételét a KEK-tagállamok közé – erősítette meg Martonyi János tegnapi felszólalásában és a megbeszélést követő sajtótájékoztatón.Lényegesen javult a régió helyzete, biztonsága, stabilitása az elmúlt hetek eseményeinek következtében, ez minket derűlátóvá tesz a jövőt illetően – jelentette ki újságírók előtt Martonyi, hozzátéve: „nyilvánvalóan a jugoszláviai eseményekre gondoltunk. Mint tudjuk, időközben Jugoszlávia bejelentette kérését, hogy tagja legyen a Közép-európai Kezdeményezésnek”. Martonyi jelezte: a megbeszélés résztvevői támogatták ezt a kérést. (A miniszterelnöki csúcs résztvevői ma hoznak döntést Belgrád felvételéről – a szerk.)Martonyi a budapesti fórummal párhuzamosan zajló zágrábi – nyugat-balkáni találkozóról – elmondta: a Horvátországgal kötendő megállapodások is jelzik, hogy a közép-európai térség közeledik az európai integrációhoz.Olyan országok is jelen vannak itt, amelyek a legrégebben tárgyalnak az EU-val a tagság érdekében, és ezen országok is úgy ítélik meg, hogy csatlakozási esélyeink az elmúlt hetekben javultak – fogalmazott Martonyi.„Szeretnénk, a közép-európai együttműködés igen fontos gazdasági dimenziójának még erősebb tartalmat adni. Ennek érdekében rendeztük meg a KEK-csúccsal párhuzamos gazdasági fórumot, ahol rendkívül nagy számban vettek részt a gazdasági élet szereplői” – utalt a tegnap zárult eseményre Martonyi. A gazdasági fórum sikere is mutatja, hogy van jövője ennek az együttműködésnek ebben az esetben is – jelentette ki Mar-tonyi, aki a szükséges feltételek között megemlítette az infra-struktúra fejlesztését. Az informális találkozó résztvevői nagy hangsúlyt helyeztek az egymás közötti érintkezés megkönnyítésére – „akár út-, akár hídépítéssel, ahogy ez most Magyarország és Szlovákia között történik” – mondta a külügyminiszter, beszámolva arról, hogy a tanácskozás megvitatta az eurorégiók szerepét. Az eurorégiók legfontosabb feladata, hogy azokat a különbségeket, elválasztó vonalakat, amelyek a tizenhat ország között fennállnak, megpróbálja enyhíteni – hangoztattaa külügyminiszter, aki lapunk kérdésére kifejtette: „Mindenki egyetértett e téma fontosságával. Elfogadtuk a lengyel képviselő javaslatát, hogy hozzunk létre ad hoc munkacsoportot a közép-európai együttműködésen belül, amely a határon túli együttműködéssel és a regionális együttműködéssel egyetemben foglalkozik az eurorégiók témakörével.

Tragédia a Palatinuson: megrázó részletek derültek ki