A belvíz és az aszály a mezőgazdaság ez évi kibocsátását jelentősen visszavetette, ami az alapanyagárak emelkedésén keresztül az élelmiszer-feldolgozókat is hátrányosan érintette. A 32 ezer forintos búza-, illetve kukoricaár, a magas sertésárak és a baromfihiány végiggyűrűzött az ágazaton, s ezt az energiaköltségek növekedése tovább fokozta – nyilatkozta lapunknak a Rabobank tegnapi, a Foodapest-kiállításon tartott tájékoztatóján Fórián Zoltán elemzési osztályvezető. Hozzátette: az említettek hatására viszont bekövetkeztek az évek óta elmaradt áremelkedések. Az árnövekedések hatására ideiglenesen megtorpant az élelmiszer-kereslet növekedése, de várhatóan ez nem lesz tartós, és a következő évben folytatódik a fogyasztás és a termelés növekedése.Az osztályvezető elmondta, hogy az év első kilenc hónapjában az élemiszerexport értéke 19 százalékkal emelkedett, a növekedés elsősorban az EU-n kívüli térségekre volt jellemző. A megnövekedett exportnak köszönhető, hogy idén tovább javult az élelmiszeripar termelékenysége, ami sajnos nem járt együtt a jövedelmezőség növekedésével.Az ok itt is a beszerzési és az eladási árak emelkedése közötti különbségben keresendő, a növekvő forgalom nem járt profitbővüléssel. Ez a tény a következő évben a hatékonyság további növelésére sarkallhatja a feldolgozókat.– Emellett több szakágazatban, például a húsiparban és a konzerviparban felgyorsul a konszolidáció, a kihasználatlan kapacitások leépítése és a koncentráció növekedése. E várakozások miatt még több figyelmet kell szentelni a hazai piacra, mert az export jelentős bővülésére nem szabad építeni – szögezte le a szakember.A Foodapesten tartott tájékoztatót a Magyar Hűtőipari Szövetség is. A szervezet titkára, Beke György bejelentette: idén a múlt évihez hasonló mértékű, mintegy 35 milliárd forintos árbevételre számítanak a magyar hűtőipari cégek.A növekedés azért maradt el, mert az aszályos időjárás miatt több gyümölcsből és zöldségféléből kevesebb termett, és így kevesebbet tudtak feldolgozni a vállalatok, a kedvezőtlen időjárási körülmények pedig megmutatkoztak az alapanyagárak emelkedésében is. Az árnövekedés mértéke 20-90 százalék között mozgott, gyümölcs-, illetve zöldségfajtától függően.Az alapanyagárak növekedését a késztermék-értékesítési árak nem követik, mivel a kereskedők csupán 8-10 százalékos áremelést hajlandók elismerni.– Azért, hogy a magyar hűtőipari cégek az uniós csatlakozás után megőrizzék versenyképességüket az EU piacán, az unió országaiban mintegy 7-10 milliárd forintnyi beruházásra kellene vállalkozniuk – vélekedett Beke György.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez nem a fegyvereken, hanem tárgyalásokon keresztül vezet az út + videó
