Luo, a gonosz szellem

Amikor Esther Owete, a 36 éves, Uganda északi részén,Kabedo-Opongban élő asszony hidegrázásról és lázról panaszkodott alig két hónappal ezelőtt,még nem sejtették sem a kistelepülés lakói,sem a közeli Gulu városának orvosai,hogy a végzet sújtott le rájuk. Korunk új pestise,az ebola ismét tarol a fekete kontinensen.Esther „hidegséget érzett a testében” – emlékezik vissza Richard Oynet, az áldozat bátyja. Először maláriára gondoltunk – mondja a szomszéd, Justin Okot. A kistelepülésről a szomszédos Guluba szállították Owetét, akit malária ellen injekcióztak, majd hazaküldték – számol be a Time. „Már 24 órája sem volt hátra. Nem értettük, mitől halhat meg ilyen hirtelen valaki” – nyilatkozik egyik rokona. A hozzátartozók Luónak, az éjszaka megjelenő gonosz szellemnek tulajdonították a hirtelen halálesetet, szerintük ő vitte el a szerencsétlen asszonyt. Ez a Luo az ugandai egészségügyiek szerint „létező szellem”, az ebola ugyanis hirtelen és rendszerint éjszaka támad. A vírus kegyetlenül megtizedelte a népes családot, Owete három nővére, anyja és unokaöccse is hamarosan áldozatul esett.Azonnali beavatkozás követte az egészségügyi minisztériumba küldött október 10-i feljegyzést, miszerint járványnak tűnő tömeges elhalálozások tapasztalhatók Gulu környékén. A kórházban ennek ellenére a legelső áldozatok több ápolót megfertőztek, akik nem használtak gumikesztyűt. Azt hitték, AIDS-esek a beszállított páciensek, márpedig Ugandában, ahol a HIV-vírus eddig egymillió áldozatot követelt, némi rutinnal kezelik az AIDS-betegeket, akiknek megérintése valóban nem fertőző. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársa, Mike Ryan így fogalmazott: „Nem tudjuk, hogyan él ez a vírus a természetben.” Dr. Guénael Rodier, a WHO járványfelügyeleti igazgatója kifejtette: a Szudán és Uganda környékén megjelenő ebola ott sújt le, ahol felüti a fejét a civilizáció. „Miért itt? Miért most? Senki sem tudja” – teszi hozzá Rodier. Eddigi feltételezések szerint Afrika és Ázsia erdeiben lakozik ez a rejtélyes, mindössze néhány évtizede elkülönített kórokozó, amelyet a természetben még senkinek sem sikerült lokalizálnia. Mindenesetre az ugandai fővárostól, Kampalától mintegy 360 kilométerre feltűnt vírust már felkészülten fogadta a civilizáció: a helyi egészségügyi minisztérium óvintézkedéseivel egy időben a helyszínre siettek több nemzetközi szervezet, így az MSF (Médecines sans Frontieres, Orvosok Határok Nélkül) és az USA-beli Center of Disease Control and Prevention képviselői, orvosok, megfigyelők.Az eddigi tapasztalatok ugyanis a gyors beavatkozás mellett szólnak. Legelőször 1976 nyarán azonosították az ebolát Nzarában, Szudán délnyugati vidékén és Jambukuban, Zaire (ma: Kongói Demokratikus Köztársaság) északi részén. A vírus addigra 284 személyt fertőzött meg, 117 halálos áldozattal járt. Később 318-ra nőtt a fertőzöttek, 280-ra a halottak száma. A kórokozó egy alkalommal a kontinenshatárt is átlépte: 1989–90-ben különítették el az USA-beli Restonban (Virginia) az Ebola-Reston vírust. Karanténban tartott, exportszállítmányként érkezett makákókon észlelték a kórt. A majmok fertőzöttek voltak, de a velük érintkező személyeken nem jelentkeztek a tünetek. 1995-ben ismét Zaire-ban, ezúttal Kikwitben ütötte fel a fejét az ebola. Ekkor 315 megbetegedést 244 elhalálozás követett, majd 1994–96 között Gabonban észleltek elszigetelt eseteket. Az ugandai vírus megjelenéséig – 1976-tól – 1100 megbetegedést és 800 halottat regisztráltak.A Le Monde arról számolt be, hogy tizenöt nemzetközi megfigyelő (a vérzéses lázbetegségek specialistái) látogatott el Uganda északi tartományába, hogy megszervezzék a prevenciót. Gulunál, az ország északi részén, úgy tűnik, sikerült elszigetelni a kórt. Az MSF missziójának szóvivője, Poly Markandya szerint „még nem volt ilyen komoly közvetítőnk, mint az ugandai egészségügyi minisztérium”.Az elkülönített, részben katonasággal biztosított északi járványkörzet a Szudánnal határos régióban fekszik. Ezeket a területeket folyamatosan fenyegeti az LRA (az Úr Ellenállási Mozgalma) nevű gerillaszervezet. Csak a katonaság biztosít szabad utat a várost körülvevő táborokba, ahol rettenetes higiéniai körülmények uralkodnak. A nemzetközi orvoscsoport tagjai még nem jutottak el a füves pusztaság falvaiba. Egyes hipotézisek szerint a járványt egy Kongóból hazatérő katona, más források szerint egy kongói katona betelepült felesége hurcolta be az országba. A zárlat tökéletlen, a fertőzöttek több alkalommal megszöktek a kórházból.Az ebola az egyik legveszélyesebb vírus, a betegek között 50–90 százalékos halandóságot produkál. A legtöbb ebolatörzset eltérő formákban azonosították. Érintkezés útján terjed, a fertőzött személy vére, testváladékai által. A vírus makacsságát jelzi, hogy az egyik beteg spermája héthetes klinikai karantén után is fertőzőnek bizonyult. Az ebolavírus több esetben azokat támadta meg, akik a fertőzött személyeket ápolták. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vírus beteg vagy halott csimpánzokról is terjedhet – Elefántcsontparton és Gabonban fordultak elő ilyen esetek. Az ebola lappangási ideje 2–21 napig tart, majd erőteljes lázzal és izomfájdalmakkal, fej- és torokfájással tör áldozatára. Ezeket a tüneteket hányás, hasmenés követi. A testnyílások vérezni kezdenek, a nagy vérveszteség által kiváltott sokk és a légzészavarok is hozzájárulnak a hirtelen bekövetkező halálhoz.A betegség diagnosztizálásához különleges laboratóriumi vizsgálat szükséges: a vírusfertőzéskor jellemzően megjelenő, speciális antitesteket és antigéneket keresik a beteg vérmintájában. A vírus ellen semmilyen kezelést vagy oltóanyagot nem ismerünk. Az újabb járványok százalékos arányban egyre kevesebb halálos áldozatot követelnek, most a fertőzöttek 37 százaléka vesztette életét a megbetegedések első hullámában.sther „hidegséget érzett a testében” – emlékezik vissza Richard Oynet, az áldozat bátyja. Először maláriára gondoltunk – mondja a szomszéd, Justin Okot. A kistelepülésről a szomszédos Guluba szállították Owetét, akit malária ellen injekcióztak, majd hazaküldték – számol be a Time. „Már 24 órája sem volt hátra. Nem értettük, mitől halhat meg ilyen hirtelen valaki” – nyilatkozik egyik rokona. A hozzátartozók Luónak, az éjszaka megjelenő gonosz szellemnek tulajdonították a hirtelen halálesetet, szerintük ő vitte el a szerencsétlen asszonyt. Ez a Luo az ugandai egészségügyiek szerint „létező szellem”, az ebola ugyanis hirtelen és rendszerint éjszaka támad. A vírus kegyetlenül megtizedelte a népes családot, Owete három nővére, anyja és unokaöccse is hamarosan áldozatul esett.Azonnali beavatkozás követte az egészségügyi minisztériumba küldött október 10-i feljegyzést, miszerint járványnak tűnő tömeges elhalálozások tapasztalhatók Gulu környékén. A kórházban ennek ellenére a legelső áldozatok több ápolót megfertőztek, akik nem használtak gumikesztyűt. Azt hitték, AIDS-esek a beszállított páciensek, márpedig Ugandában, ahol a HIV-vírus eddig egymillió áldozatot követelt, némi rutinnal kezelik az AIDS-betegeket, akiknek megérintése valóban nem fertőző. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársa, Mike Ryan így fogalmazott: „Nem tudjuk, hogyan él ez a vírus a természetben.” Dr. Guénael Rodier, a WHO járványfelügyeleti igazgatója kifejtette: a Szudán és Uganda környékén megjelenő ebola ott sújt le, ahol felüti a fejét a civilizáció. „Miért itt? Miért most? Senki sem tudja” – teszi hozzá Rodier. Eddigi feltételezések szerint Afrika és Ázsia erdeiben lakozik ez a rejtélyes, mindössze néhány évtizede elkülönített kórokozó, amelyet a természetben még senkinek sem sikerült lokalizálnia. Mindenesetre az ugandai fővárostól, Kampalától mintegy 360 kilométerre feltűnt vírust már felkészülten fogadta a civilizáció: a helyi egészségügyi minisztérium óvintézkedéseivel egy időben a helyszínre siettek több nemzetközi szervezet, így az MSF (Médecines sans Frontieres, Orvosok Határok Nélkül) és az USA-beli Center of Disease Control and Prevention képviselői, orvosok, megfigyelők.Az eddigi tapasztalatok ugyanis a gyors beavatkozás mellett szólnak. Legelőször 1976 nyarán azonosították az ebolát Nzarában, Szudán délnyugati vidékén és Jambukuban, Zaire (ma: Kongói Demokratikus Köztársaság) északi részén. A vírus addigra 284 személyt fertőzött meg, 117 halálos áldozattal járt. Később 318-ra nőtt a fertőzöttek, 280-ra a halottak száma. A kórokozó egy alkalommal a kontinenshatárt is átlépte: 1989–90-ben különítették el az USA-beli Restonban (Virginia) az Ebola-Reston vírust. Karanténban tartott, exportszállítmányként érkezett makákókon észlelték a kórt. A majmok fertőzöttek voltak, de a velük érintkező személyeken nem jelentkeztek a tünetek. 1995-ben ismét Zaire-ban, ezúttal Kikwitben ütötte fel a fejét az ebola. Ekkor 315 megbetegedést 244 elhalálozás követett, majd 1994–96 között Gabonban észleltek elszigetelt eseteket. Az ugandai vírus megjelenéséig – 1976-tól – 1100 megbetegedést és 800 halottat regisztráltak.A Le Monde arról számolt be, hogy tizenöt nemzetközi megfigyelő (a vérzéses lázbetegségek specialistái) látogatott el Uganda északi tartományába, hogy megszervezzék a prevenciót. Gulunál, az ország északi részén, úgy tűnik, sikerült elszigetelni a kórt. Az MSF missziójának szóvivője, Poly Markandya szerint „még nem volt ilyen komoly közvetítőnk, mint az ugandai egészségügyi minisztérium”.Az elkülönített, részben katonasággal biztosított északi járványkörzet a Szudánnal határos régióban fekszik. Ezeket a területeket folyamatosan fenyegeti az LRA (az Úr Ellenállási Mozgalma) nevű gerillaszervezet. Csak a katonaság biztosít szabad utat a várost körülvevő táborokba, ahol rettenetes higiéniai körülmények uralkodnak. A nemzetközi orvoscsoport tagjai még nem jutottak el a füves pusztaság falvaiba. Egyes hipotézisek szerint a járványt egy Kongóból hazatérő katona, más források szerint egy kongói katona betelepült felesége hurcolta be az országba. A zárlat tökéletlen, a fertőzöttek több alkalommal megszöktek a kórházból.Az ebola az egyik legveszélyesebb vírus, a betegek között 50–90 százalékos halandóságot produkál. A legtöbb ebolatörzset eltérő formákban azonosították. Érintkezés útján terjed, a fertőzött személy vére, testváladékai által. A vírus makacsságát jelzi, hogy az egyik beteg spermája héthetes klinikai karantén után is fertőzőnek bizonyult. Az ebolavírus több esetben azokat támadta meg, akik a fertőzött személyeket ápolták. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vírus beteg vagy halott csimpánzokról is terjedhet – Elefántcsontparton és Gabonban fordultak elő ilyen esetek. Az ebola lappangási ideje 2–21 napig tart, majd erőteljes lázzal és izomfájdalmakkal, fej- és torokfájással tör áldozatára. Ezeket a tüneteket hányás, hasmenés követi. A testnyílások vérezni kezdenek, a nagy vérveszteség által kiváltott sokk és a légzészavarok is hozzájárulnak a hirtelen bekövetkező halálhoz.A betegség diagnosztizálásához különleges laboratóriumi vizsgálat szükséges: a vírusfertőzéskor jellemzően megjelenő, speciális antitesteket és antigéneket keresik a beteg vérmintájában. A vírus ellen semmilyen kezelést vagy oltóanyagot nem ismerünk. Az újabb járványok százalékos arányban egyre kevesebb halálos áldozatot követelnek, most a fertőzöttek 37 százaléka vesztette életét a megbetegedések első hullámában.