Megszavazták az adótörvényeket

Az Országgyűlés tegnap 190 igen szavazattal, 123 nem ellenében, hét tartózkodással elfogadta a 2001. és 2002. évi adótörvényeket. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kezdeményezi. Az adójogszabályok értelmében jelentősen emelkedik a gyermekek után járó adókedvezmény mértéke. A jövő évtől egy gyermek esetében 400 ezer forintig, két gyermek esetében 642 ezer forintig, míg három gyermek esetében 1,35 millió forintig adómentes a család jövedelme.A személyijövedelemadó-sávok január 1-jétől a következőképpen változnak: 480 ezer forintig húsz százalék, 480 ezertől 1,050 millió forintig 30 százalék, 1,050 millió forint felett pedig 40 százalék szja-t kell fizetni. 2002. január 1-jével pedig 600 ezer forintig 20 százalékos, 600 ezertől 1,2 millió forintig 30 százalékos, 1,2 millió forintos jövedelem felett pedig 40 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetni.Az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalkozások tízmillió forintos nyereségig adómentességet élveznek, ha a profitot beruházásra vagy fejlesztésre fordítják.A parlament elfogadta az egészségügyi közvetítői eljárásról és az önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységről szóló jogszabályokat.Az MSZP az elnyomó, idegen megszálló hatalom és a hazai kommunista párt antidemokratikus gyermeke, amely a kormány nemzetközi tekintélyének lejáratására törekszik – fogalmazott napirend előtti felszólalásában Varga László (Fidesz). A politikus példaként említette, hogy az egyik szocialista képviselő Strasbourgban kijelentette: a zámolyi romák elidegeníthetetlen joga a politikai menedékjog kérése.Rozgonyi Ernő (MIÉP) a jegybank vezetésének felelősségéről beszélt. Úgy vélte: a korábbi adósságcsere az MNB veszteségeit kompenzálta, Surányi György elnök pedig személyesen is felelős az államadósság alakulásáért. Rozgonyi sürgette a felelősségre vonást a csődbe jutott bécsi székhelyű CW Bank, illetve annak kétes ügyletei – az indián kaszinók üzemeltetése, esetleg bordély- vagy kábítószer-elosztó tevékenysége – miatt. Azt is szorgalmazta, hogy az MNB-t tegyék az államigazgatási szervek részévé. Javaslata szerint az intézmény elnöke a kormány tagja lenne és a parlament, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrizné. Varga Mihály pénzügyi államtitkár válaszában kifejtette: a jegybank működését törvény szabályozza, az intézmény felügyelőbizottságában jelen vannak a parlamenti pártok képviselői, a CW Bank visszás ügyeit pedig az Országgyűlés albizottsága vizsgálja. Hozzátette: úgy tudja, hamarosan elkészül a testület jelentése, s ez alapján várhatóan feljelentéseket tesznek majd az ügyészség felé.A szocialista Kiss Péter szerint a kormánykoalíció a törvények kijátszásával megrendíti a polgárok bizalmát a jogállamiság iránt. Ezt összefüggésbe hozta az elmúlt napok szobor-, illetve sírgyalázásaival. Hende Csaba igazságügyi államtitkár úgy vélekedett: éppen az egykori KISZ-titkároknak kellene szégyenkezniük a keresztdöntögetés és a vörös csillag felmázolása miatt, mivel az elmúlt évtizedek erkölcsi züllesztése még ma is hat a fiatalok egy részére.Milyen különleges elbánás illeti meg a Fideszhez „közel álló” vállalkozókat? – tette fel a kérdést Keller László (MSZP), mivel bizonyos vállalkozók kétmilliárd forint áfát igényeltek vissza fiktív számlák segítségével. Szavai szerint a közpénzek „lenyúlását” Varga Tamás, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója irányította. A témával több ellenzéki képviselő is foglalkozott. Járai Zsigmond pénzügyminiszter válaszában leszögezte: az APEH-nél senki nem részesül különleges bánásmódban és senki nem élvez előnyöket. Hangsúlyozta, hogy az ügyben a vizsgálat akkor indult el, amikor Simicska Lajos volt az adóhivatal elnöke.Rogán Antal (Fidesz) a megkülönböztető jelzések szigorítását szorgalmazta interpellációjában. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt néhány évben több súlyos balesetet okoztak ilyen jelzést használó gépjárművek. Példaként említette Gál Zoltán volt házelnök, Keleti György exminiszter és Göncz Árpád nemrég leköszönő köztársasági elnök baleseteit. A politikus ismertette a Fidesz javaslatát: eszerint csak azok használhatnának megkülönböztető jelzést, akiknek védelmét a Köztársasági Őrezred látja el, vagy akiket rendőri felvezetés biztosít. Pintér Sándor belügyminiszter arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a tárcánál folyik a szigorításokat tartalmazó indítvány előkészítése. Aki jogtalanul veszi igénybe ezt a lehetőséget, az ellen szabálysértési eljárást kell indítani, s a gépjárművet ki lehet vonni a forgalomból.Világosi Gábor (SZDSZ) két alkalommal is felvetette a kék lámpák használatának szerinte indokolatlan elburjánzását. A politikus úgy véli, hogy ennek oka nem a rossz törvényi szabályozás, hanem az, hogy a tisztviselők nem tartják be az előírásokat.Kökény Mihály (MSZP) – szintén Nógrádi László balesete kapcsán – arról érdeklődött, hogy a Trabant vezetőjét miért a kevésbé felszerelt és távolabb lévő marcali kórházba szállították. Kifogásolta azt is, hogy Nógrádi Lászlót helikopterrel Budapestre szállították. Gógl Árpád egészségügyi miniszter válaszában leszögezte: a helyszínre érkező orvosok és ápolók helyesen döntöttek, ugyanis nem voltak klinikai jelei annak, hogy a Trabant vezetőjének súlyos belső sérülései vannak. Nógrádi László Budapestre szállítását pedig arckoponya-sérülése tette indokolttá