Olajvádak politikusok ellen

Az olajbizottság tegnap a várakozásoknak megfelelően nyilvánosságra hozta a Sándor István meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet. A testület annak ellenére döntött így, hogy az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság jelenleg letartóztatásban lévő volt főnyomozója az utolsó pillanatban közölte: nem járul hozzá a dokumentum közzétételéhez. A testület mások mellett meghallgatta Orbán Péter országos rendőrfőkapitányt, illetve Békés megye egykori rendőrfőkapitányát, Gál Lászlót.Sándor István több, ma is aktív politikust hozott kapcsolatba olajügyekkel a nyilvánosságra került jegyzőkönyv adatai szerint. A „Papa” néven ismert főnyomozó beszélt arról, hogy az előző ciklusban Arnold Mihály VPOP-parancsnok tudtával körülbelül tíz vasúti vagonnyi gázolajat vámoltak el orsóolajként az MSZP nyomására. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „Csintalan elvtárs neve gyakran pörgött ebben a történetben”.Csintalan Sándor szocialista képviselőn kívül Sándor István megemlítette a szintén MSZP-s Karl Imre nevét is, aki az egyik „olajos” cég, az ETL Rt. felügyelőbizottságának tagja volt. Megfogalmazása szerint Karl „a cég egyik frontembere volt”. Elmondta: az ETL szállította az egyik legmeghatározóbb olajos cégnek, az Energol Rt.-nek a legtöbb orsóolajat, alapanyagot. Sándor István „hírbe hozott” kisgazda parlamenti képviselőket is.A Papa megemlítette Lányi Zsolt és Atyánszky György nevét. Mint mondta: a két politikus „a Váci utcában, nem tudom, melyik bárban, meg szokott jelenni, hogy kiknek a társaságában, nem tudom, de ez a bár azt hiszem, V. L. tulajdonában volt, aki kapcsolódott az olajosokhoz”.A meghallgatás jegyzőkönyvében szerepel az olajügyekkel kapcsolatban a Monon Kft. révén Tóth Béla, aki Sándor István állítása szerint „akkor is és jelenleg is a Fidesznek bizonyos fontos embereként jelenült meg”. Kijelentette: Tóth Béla korábban megfenyegette, hogy „ha a Fidesz győz, akkor el leszünk taposva”.A volt főnyomozó beszélt továbbá számos, szervezett bűnözői körökhöz tartozó vállalkozóról, gazdasági társaságról. Említést tett Boros Tamásról, az Aranykéz utcai robbantás egyik áldozatáról. Elmondta: „nagyon nagy és nagyon sok rendőri kapcsolattal rendelkezett”. Tudomása szerint Boros a saját védelmének biztosítása érdekében információkkal segítette a rendőrség munkáját. Radnai Lászlót, a Conti-Car egyik tulajdonosát a rendőrség beépített emberének nevezte. Hangsúlyozta, hogy az úgynevezett Conti-Car-csoport volt az, amelyik „vitte a prímet”.Sándor István szólt az alvilág bankárának titulált Lakatos Andrásról is. Szerinte Lakatos nem az alvilág bankára, hanem egy előtérbe tolt balek volt, hasonlóan Nógrádi Zsolthoz. Pontos információra hivatkozva közölte: Lakatos körülbelül nyolc-tízezer márkával ment el az országból, az általa forgalmazott nagyobb pénzösszeg eltűnt. Kiemelte: a robbantásos ügyek felderítésekor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az olajkirályok állnak a merényletek hátterében.Említett továbbá olyan külföldi személyeket is, akik kapcsolatban álltak hazai szervezett bűnözői körökkel is. Szemjon Mogiljeviccsel kapcsolatban, aki hosszabb ideig Magyarországon élt, közölte: Szeváról mindenki tudta, hogy egy keresztapa. Szerinte a KGB a rendszerváltozást követően helyzeti előnyben volt, „mert a közhatalmi dolgokon keresztül bárkihez hozzáférhetett”.Dietmar Clodóval, a bombagyárossal kapcsolatban elmondta: Clodo bűntársa Leonyid Kolcsinszki rendőrségi kihallgatása során kijelentette, hogy Pintér tábornoknak több megbízást hajtott végre. Állítása szerint a kihallgatás ezen a ponton be is fejeződött. Megjegyezte továbbá: úgy tudja, hogy a jegyzőkönyv, illetve a kihallgatásról készült videofelvétel elkerült több rendvédelmi szervhez is. – Az ügyben azóta mindenki hallgat – fogalmazott Sándor István. (A volt főnyomozó utóbbi állításait határozottan cáfolta Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója.Az olajbizottság ülésén vita alakult ki a vallomás nyilvánosságra hozataláról, ám a képviselők és az újságírók ekkor már megkapták a jegyzőkönyvet. Korábban Sándor István ragaszkodott a nyilvános vallomáshoz, álláspontja azonban az utolsó pillanatban megváltozott. Lentner Csaba, a testület MIÉP-es tagja úgy vélte: újabb Nógrádi-ügy várható, most azonban nem a vallomástevőt, hanem a bizottságot fogják perbe fogni. (Sándor István ügyvédje szerint védencét nem lehet perelni azért, mert a bizottság nyilvánosságra hozta vallomását.)Orbán Péter országos rendőrfőkapitány a bizottság előtt közölte, hogy a Békés megyei rendőrhalálokat vizsgáló eljárásokban voltak hiányosságok, fegyelemsértésre és szakmai hanyagságra is fény derült, de bűncselekmény nem történt. Felidézte: sok vád érte a rendőrséget amiatt, hogy nem vizsgálták ki megfelelően az ügyeket, holott a dokumentumok alapján megállapította, alaptalanok ezek a vádak. Szerinte az öt rendőrhalál mindegyike „teljesen más”.Tóth Károly (MSZP) arról kérdezte Orbán Pétert, hogy igaz-e: a rendőrség különbséget tett bűnözői csoportok között a nyomozások során. Az országos rendőrfőkapitány úgy vélekedett: egyes esetekben előfordulhatott, hogy a rendőrök szelektíven nyomoztak, de ez bűncselekménynek számít, amiért többeket is letartóztattak.Gál László volt Békés megyei rendőrfőkapitányt az öt rendőrhalálról faggatták a bizottság tagjai. Kuzma Mihály, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának egykori vezetője haláláról Gál elmondta: az öngyilkosságot soron kívül jelentette Forgács Lászlónak, az ORFK akkori vezetőjének, kérve, küldjön szakértőket a vizsgálathoz. Emellett a megyei főügyészséget is megkereste. A nyugalmazott dandártábornok a bizottság előtt azt állította: nem tudott arról, hogy Kuzma Mihály többször feljelentette őt a rendőrség rendvédelmi szolgálatánál, erről csak halála után értesült. Véleménye szerint az őt ért rágalomhadjárat hátterében olyan rendőrök állnak, akik az ő közbenjárása miatt távoztak beosztásukból.Katona Ágnes igazságügyi írásszakértő a bizottság előtt úgy fogalmazott: Kuzma Mihály, az elhunyt békési rendőr alezredes búcsúlevelében nem találta meg az öngyilkosság előtti lelkiállapotra utaló jegyeket. Hozzátette: abban biztos, hogy az utolsó mondatot később, az aláírás után írta le Kuzma Mihály, de azt nem lehet megállapítani, hogy ezt külső kényszer hatására tette volna. Katona Ágnes közölte: eddig 14 alkalommal végzett szakértői munkát bírósági eljárásokban, és egyszer sem kérdőjelezték meg a megállapításait. Azt is elmondta, hogy a Kuzma-levélről megjelent szakvéleménye után többször is zaklatták különböző hatóságok. Az olajbizottság meghallgatta Kuzma Valériát is, aki arra kérte a képviselőket, hogy segítsenek tisztázni édesapja halálának körülményeit.– A bizottsági munka közben olyan tapasztalatok születtek, amelyek szükségessé teszik az egyértelműbb, ellenőrizhető jogszabályok megalkotását az összefonódások, korrupciós jelenségek visszaszorítására, illetve ráirányították a figyelmet arra, hogy az államigazgatás, az igazságszolgáltatás területén felgyorsuljon a kérlelhetetlen ellenőrzés – olvasható a Tóth Károly által készített bizottsági jelentéstervezetben. A testület MSZP-s tagja leszögezi: a bizottság, bár felgyorsította a törvényalkotást és az igazságszolgáltatás öntisztulási folyamatát, csupán elkezdeni tudta munkáját.