PM: az Európai Unióba vezető költségvetés

A pénzügyminiszter reális esélyt lát arra, hogy az infláció szintje 2003-ra 4-5 százalékra csökkenjen, és szerinte 2003-ban vagy 2004-ben sor kerülhet az ország EU-csatlakozására is. A jegybank élén tervezett változtatásokról Járai Zsigmond szerint a költségvetés végszavazása után várható döntés.Igen nagy lépést tettünk az európai uniós csatlakozás felé a költségvetés sarokszámainak keddi elfogadásával – közölte tegnap Járai Zsigmond pénzügyminiszter, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter elérhetőnek célnak nevezte 2003-ra az infláció szintjének 4-5 százalékra csökkentését, és a 2003-ban vagy 2004-ben megvalósuló uniós csatlakozást.A miniszter közölte azt is: az országról készült uniós jelentéseknek jövőre az ez évinél még jobbnak kell lenniük. Az unió által elvárt feladatok közül Járai Zsigmond megemlítette a nyugdíjrendszerben és az egészségügyben végrehajtandó strukturális reformot, amelynek érdekében a kormányzat jelentős lépéseket tesz.Járai Zsigmond elismerte, hogy az ez évi drágulás jóval magasabb az eredetileg tervezettnél. Ugyanakkor alaptalannak és egyértelműen politikai indíttatásúnak nevezte azokat a kormányt ért bírálatokat, melyek szerint a kormány tudatosan alultervezte az inflációt.A pénzügyminiszter szerint a költségvetési törvényjavaslat módosító indítványainak, illetve a múlt évi zárszámadásnak az elfogadása nem módosítja a PM inflációs várakozásait. Eszerint jövőre tartható lesz a hét százalék alatti infláció, idén pedig a legutóbbi számítások szerint 9,8 százalék lesz az átlagos érték.A pénzügyminiszter közölte: a nominális GDP idei várható értéke 13 015 milliárd forint lesz, szemben a tervezett 12 530 milliárd forinttal. A 2001-re tervezett érték 14 660 milliárd, míg a rá következő évre 16 235 milliárd forint. Járai szerint lehetséges, hogy az idei év második felében valamelyest lassul a GDP növekedése, de a PM szerint tartható az 5,4 százalékos emelkedésre vonatkozó prognózis.A nyugdíjemelés korrekciójával kapcsolatosan a miniszter elmondta: lehetségesnek tartja azt, hogy a kormány 2001 februárjában további kisebb, 0,3-0,4 százalékos, visszamenőleges, az erre az évre vonatkozó nyugdíjemelést hajt végre. Az újabb korrekció oka a miniszter szerint az, hogy a két hónappal korábban vártnál is magasabb lehet az idei infláció, illetve a nominális béremelkedés. Ugyanakkor a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az emelés korrekciójellegű, tehát jelentősebb hatást nem lehet várni tőle. A Pénzügyminisztérium jelenlegi becslése szerint nyugdíjasonként átlagosan hozzávetőlegesen ezer forintot jelenthet majd ez az intézkedés.Járai Zsigmond a tájékoztatón elképzelhetőnek tartotta, hogy 2001-ben egyszer, esetleg kétszer is módosuljon a forint leértékelésének jelenlegi üteme. A pénzügyminiszter elmondta: a 0,3 százalékos leértékelési mérték csökkentésének feltétele szerinte az, hogy az MNB által számított maginfláció hét százalék alatt legyen. A pénzügyminiszter kijelentette azt is, hogy a forint jelenlegi, 4,5 százalékos árfolyammozgási sávjának kiszélesítését akkor tartja megvalósíthatónak, ha az infláció legalább öt-hat százalékra csökken.A sajtótájékoztatón szó esett a központi költségvetés november havi előzetes adatairól is: eszerint novemberben várhatóan harminc-negyven milliárd forint deficittel zár majd a központi költségvetés, a PM novemberre százmilliárd forint körüli áfabefizetésekkel, tizenöt milliárd forint társaságiadó-befizetéssel és 60 milliárd szja-bevétellel számol.A jegybank – és ennek eredőjeként a PM – élén várható személyi változásokkal kapcsolatosan a miniszter elmondta: Szapáry György korrekt jegybanki alelnök lehetne. Járai jegybankelnökké történő kinevezése esetén szívesen dolgozna együtt Auth Henrikkel, a Postabank vezérigazgatójával, valamint Adamecz Péterrel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárával is. Járai közölte: először a miniszterelnökkel kell megállapodnia saját leendő posztjáról, és erre legkorábban a költségvetés végszavazása, tehát december 19-e után kerülhet sor. A Népszava értesülésére reagálva, miszerint Szabadi Béla lenne az egyik MNB-alelnökjelölt, a miniszter közölte: a földművelésügyi tárcának nagy szüksége van Szabadi Béla munkájára. Varga Mihály, akinek a neve Járai lehetséges utódjaként merült fel, a kérdésre úgy reagált: előbb az MNB vezetőiről szóló döntésnek kell megszületnie, csak ezt követően lehet tárgyalni esetleg a pénzügyminiszteri poszt betöltéséről.