Szivacsos agyvelősorvadás Nyíregyházán

Szivacsos agyvelősorvadással kezelnek egy 67 éves beteget a nyíregyházi kórházban. A betegség gyanújáról a tv2 kedd esti híradója számolt be elsőként. A Kreutzfeld–Jacob-kór érintkezéssel, cseppfertőzéssel nem terjed, azonban bizonyos körülmények között mégis fertőzhet. Az eddigi vizsgálatok szerint emberre is ártalmas, új változata hazánkban még nem bukkant fel – tudtuk meg Komoly Sámueltől, a Magyar Neuropathológiai Társaság elnökétől.A szivacsos agyvelősorvadás, vagy ismert nevén Kreutzfeld–Jacob-kór egy ritka, elbutulással járó, gyógyíthatalan, általában két év alatt halálhoz vezető megbetegedés – mondta Komoly Sámuel. A betegséget egy kóros, prion nevű fehérje okozza, közvetlenül emberről emberre nem terjed át, azonban szaruhártya-átültetés vagy agyi mélyelektródos vizsgálatokkal más betegek is megfertőződhetnek. Kísérletes vizsgálatok bizonyították, hogy a betegek agyszövetét állatokba oltva azokban a betegség kiváltható – közölte az elnök.A kilencvenes évek elején bebizonyították: megjelent a betegség egy új formája. Az is kiderült: az Angliában nagy számban előfordult, általában kergemarhakórnak nevezett betegség emberre átterjedéséről van szó. Nagy valószínűséggel a fertőzés a beteg állatokból készült élelmiszer-ipari termékek fogyasztásával terjedt az emberekre. A szigetországban közel hetven beteg halt meg az új típusú Kreutz-feld–Jacob-betegségben, de a kór megjelent Franciaországban is.Komoly Sámuel szerint fontos, hogy az állat-egészségügyi ellenőrzés kiterjesztése és olyan korszerű diagnosztikai tesztek használata, amelyek képesek igazolni a kóros prionfehérje jelenlétét az állatok agyában. A nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy nem elegendő az úgynevezett passzív követés, vagyis csak azon állatok vizsgálata, amelyeknek idegrendszeri tünetei (remegés, bénulás) voltak haláluk előtt. Példaként említette, hogy Svájcban több ezer, vágóhídra küldött, egészségesnek tartott állat között három beteget fedeztek fel. Az aktív keresésnek köszönhetően így nem kerültek be a táplálékláncba.Az elnök azt is szorgalmazza, hogy hazánkban épüljön ki egy olyan rendszer, amely minden egyes, Kreutzfeld–Jacob-kór gyanújával kezelt és elhunyt ember központi idegrendszerének (agyának és gerincvelőjének) korszerű szövettani feldolgozására képes. Erre azért van szükség, mert ez a megfigyelőrendszer azonnal jelezni tudja, ha Magyarországon is felbukkan az új variáns. A rendszer kialakítása egyébként folyamatban van, azt az ÁNTSZ és az Egészségügyi Minisztérium egyaránt támogatja – tette hozzá. Megvalósítását az is nagymértékben segíti, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Majtényi Erzsébet által vezett neuropatológiai laboratóriumában több évtizede vizsgálják a betegséget.A hazánkban eddig feldolgozott, bizonyított esetek közül egyik sem volt új variánsa e betegségnek. A Kreutzfeld–Jacob-kór régi típusát a század húszas éveiben írták le, mindenütt a világon egyforma gyakorisággal (egymillióból egyszer) fordul elő.