Társfinanszírozást vállal az állam

A Széchenyi-terv nem állami nagyberuházásokat tartalmaz, hanem a gazdasági élet szereplőivel közösen kidolgozott programokat segít megvalósítani. Megfogalmazza az alapvető kihívásokat a gazdasági növekedés érdekében, és ehhez kapcsolódó prioritásokat határoz meg kidolgozott célrendszerekkel és hozzárendelt eszközökkel – mondta el Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára tegnap a parlament területfejlesztési bizottságának ülésén.Mint elhangzott: a GM irányításával négy program – a turizmusfejlesztési, a vállalkozáserősítő, a kutatási, fejlesztési és innovációs, valamint a regionális gazdaságépítési – jelent meg eddig. A Széchenyi-terv január 1-jével indul, melyhez a pályázati rendszereket már készítik az érintett minisztériumok, sőt, több próbapályázat még az idén megjelenik. Lényeges kérdés, hogy a program nem tartalmaz költségvetési fejezetet. Ennek az az oka, hogy csak a központi költségvetés elfogadása után lehet pontos összegekről beszélni. Megvalósításához fontos a politikai akarat, amely a partneri viszonyra és a társfinanszírozásra épül, s mindez garanciát ad a folyamatosságra is.A képviselők támogatólag szóltak a program egészéről, hangsúlyozva, hogy ez a terv befektetés a jövőbe, amely jól szolgálja a kis- és középvállalkozások fejlesztését, ám néhány kritikát is megfogalmaztak. Így például hiányolták a kistérségek úthálózatának fejlesztésére vonatkozó elgondolást, a gyógy- és termálfürdők kiemeltebb fejlesztési lehetőségeit, kevesellték a központi támogatás arányát a turizmus, a várturizmus bővítésére, valamint felvetették a humán erőforrások kérdését is.Válaszában Cséfalvay Zoltán kiemelte a társfinanszírozás fontosságát, amely minden területen igényli a helyi befektetéseket is. Az egész programnak ez a lényege, azaz segíteni a helyi és regionális erőforrások jobb kiaknázását, így a felvetett kérdések megoldásában is.