Újabb erőszak Izraelben

Újabb emberéleteket követelt az erőszak Izraelben. Tegnap hét ember halt meg: izraeli katonák két palesztin fiatalembert lőttek agyon Gázában, míg a Jordán folyó nyugati partján egy palesztin rendőr esett a zavargások áldozatául. Ezalatt palesztin fegyveresek egy zsidó telepeseket szállító autókonvojt támadtak meg. A lövöldözésben két katona és egy telepes életét vesztette. Ehud Barak izraeli miniszterelnök amerikai útjáról azonnal hazatért, hogy konzultáljon biztonsági szakértőivel, és döntsön a szükséges lépésekről. Előzetes tervek szerint Barak Londonban Tony Blair brit miniszterelnökkel is tárgyalt volna a közel-keleti helyzetről.Izrael a helyzet romlása miatt úgy döntött, hogy újra lezár bizonyos területeket Ciszjordániában. A zsidó állam már korábban is blokád alá vonta a Gázai övezet és Ciszjordánia bizonyos területeit, ám ezeket a sarm-es-sejki tárgyalások után feloldották. Ciszjordánia katonai parancsnoka, Jichák Eitan szerint a mostani blokád sokkal komolyabb lesz, mint a korábbiak voltak, ezentúl a lezárt övezetekbe csak élelmiszert és gyógyszert engednek beszállítani.Barak miután vasárnap este Bill Clinton amerikai elnökkel tartott megbeszélést, egy napra rá Chicagóban észak-amerikai zsidó szervezetek vezetői előtt nyilatkozott az elért eredményekről és további terveiről. Kijelentette, hogy Izrael minden erővel azon van, hogy a felek visszatérhessenek a tárgyalóasztalhoz. Barak hitet tett amellett, hogy nem lehet a közel-keleti békét katonai erő alkalmazásával „kiharcolni”, sem nemzetközi diktátumok során ráerőltetni a lakosságra. Ezzel Jasszer Arafat, a Palesztin Autonómia elnökének azon ötletére reagált, hogy Izrael fogadja el nemzetközi megfigyelők és békefenntartók telepítését a térségbe. Barak szerint Izrael egész eddig visszatartotta katonáit a vérontástól az őket ért folyamatos provokációk ellenére is. Barak kifejtette, hogy az izraeli katonaság mindent megtesz, hogy a lehető legkevesebb áldozattal járjon a béke megteremtése és meg fogják akadályozni a konfliktus kiterjedését, de senki se higgye azt, hogy Izrael szükség esetén nem fog visszavágni. A harcokban eddig több mint kétszáz ember vesztette életét, túlnyomó részük palesztin.Arafat új ötlettel állt elő a tárgyalások felújításáról: az Európai Unió, Oroszország, Kína, Jordánia, Egyiptom és az ENSZ tisztviselőinek bevonásával nagyszabású válságkezelő tárgyalássorozatot indítana be, mely programban az Egyesült Államok segítségét is kéri, hogy hasson Izraelre a vitás területek ügyében. A két fél azonban jelenleg nem kíván asztalhoz ülni: Arafat tudniillik azt szabja feltételül, hogy Izrael vonuljon el a Palesztin Autonómia határaitól és szüntesse be a palesztinok elleni erőszakot. Barak ezzel szemben Arafatot és a palesztinokat vádolja a vérontással, és csak a támadások beszüntetése esetén hajlandó újra beszélni a megbékélésről.Ezalatt a katari Iszlám Országok Szervezetének (OIC) kongresszusa alatt Arafat találkozott a Hamasz gerillaszervezet vezetőivel. November 15-e a független palesztin állam kikiáltásának szimbolikus időpontja, tizenkét éve e napon döntöttek a függetlenség mellett. Egyes elemzők szerint előzetesen félő volt, hogy Palesztina kikiáltása is sorra kerülhet, ám a politikai helyzet nem adott erre lehetőséget.Az izraeli katonai rádió jelentése szerint Barak ellenzi Arafat jelenlétét Lea Rabin temetésén, sőt, azt is, hogy részvétlátogatást tegyen a Tel- Aviv külvárosában élő családnál. Az AFP emlékeztet arra, hogy 1995-ben hivatalosan nem hívták meg a palesztin vezetőt Jichak Rabin gyászszertartására, de Arafat akkor személyesen nyilvánította részvétét a vasárnap elhunyt özvegynek. A temetésen több neves külföldi személyiség részt vesz, köztük Hillary Rodham Clinton, az amerikai First Lady, immár New York állam megválasztott szenátora, és Igor Ivanov orosz külügyminiszter.