A nyugalom szigete a Balkánon

A változások után Magyarország és Bulgária is a belpolitikai feladatokra és az integrációs törekvésekre összpontosította a figyelmet, a jugoszláviai helyzet is akadályozta a kétoldalú kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatokat – ma viszont a két ország ismét közeledik egymáshoz – fejtette ki Szvetlozar Panov. A bolgár nagykövetet bizakodással tölti el a jugoszláviai demokratikus fordulat.Mi a véleménye az EU brüsszeli bizottságának döntéséről, amelynek értelmében Bulgária lekerülhet a „vízumlistáról”, s állampolgárai útlevelük felmutatásával utazhatnak az unió országaiba? Milyen európai perspektíváit látja annak, hogy ezáltal Szófia megítélése pozitívabb lesz, mint Bukaresté?– A döntés, függetlenül attól, hogy egy kicsit elkésett, helyes volt. A lépés elismerte Bulgária vitathatatlan sikereit a határ- és a vámellenőrzés területén, a személyi dokumentumok lecserélésében, a harmadik világból érkező illegális ember- és árucsempészet beszüntetése terén, és megerősítette a gazdasági és a szociális reformok sikereit. Az Európai Unió december 1-jei döntésével azon álláspontját bizonyította, hogy a különböző területeken a tagjelölt országokat a konkrét eredményeik alapján értékelik. Ez megörvendeztette és motiválja a bolgár társadalmat, s egyúttal megelégedéssel tölt el bennünket.– Milyen hatással lehetnek a romániai változások a két ország egymással versengő EU-csatlakozására, a térségben egymás vetélytársának is nevezhető két állam gazdasági fejlődésére? A brüsszeli döntéssel együtt a kialakult helyzet adhat-e újabb lendületet az uniós felkészülésnek?– Számomra az európai integrációs folyamatok nem azt jelentik, mint például az olimpiai játékokra való felkészülés vagy az olimpián való részvétel, ahol a konkurencia és a vetélytársi szellem uralkodik. Ez esetben itt az együttműködés dominál, a tapasztalatcsere, a közös adaptáció a közös értékek és célok irányába. Ebben az évben Bulgária hat fejezet alapján kezdett el tárgyalásokat, a későbbiek folyamán belekezdett még újabb öt fejezet tárgyalásába, s ezek közül immár nyolcat lezárt. A terveinkhez tartozik, hogy aktívak, figyelmesek és pontosak legyünk. Szeretnénk időben is a teljes jogú tagsághoz közeledni, természetesen akkor, amikor erre már Bulgária és az Európai Unió is készen áll.– Az elmúlt tíz esztendőben Magyarország gyengébb intenzitással foglalkozott a Bulgáriával kialakított kapcsolatokkal, ám az elmúlt két évben ez megváltozni látszik. Miképpen profitálhat a két ország a szorosabbá váló kapcsolatokból?– Valójában a változások után Magyarországon és Bulgáriában is mindkét országban a belpolitikai feladatokra összpontosították a figyelmüket, és természetes törekvéseinkre az euroatlanti és az európai integráció vonatkozásában. Ezzel egyetemben a jugoszláviai helyzet akadályozta a kétoldalú kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatokat. Ma mindkét ország az Európai Unióval folytat tárgyalásokat, CEFTA-tagországokká váltak és komoly, a legmagasabb állami és parlamenti szintű kétoldalú kapcsolatokat tartanak fenn. Erősödnek a kapcsolatok a civil szervezetek között. A Magyarországon élő bolgárok hidat képeznek két aktív európai nemzet kapcsolatápolásában. Tehát az ebből származó előny és haszon a társadalmi élet minden egyes szférájában fellelhető.– Bulgária eddig a Balkán nyugodt szigeteként szerepelt az elmúlt időszakban. A jugoszláviai demokratizálódás megindulása nem rejt-e olyan „veszélyeket”, hogy Belgrád vonzza magához a fejlesztési projekteket, az európai támogatásokat, a Balkán centrumává válva? Mit tesz Bulgária azért, hogy megtartsa vagy erősítse pozícióit a Balkánon?– Bulgária mindig is kereste a békét és a nyugalmat a Balkánon. Jugoszláviában a változások kezdeti szakaszukban vannak. A szomszédos országok leginkább abban reménykednek, hogy ezek a pozitív változások visszafordíthatatlanok. Bulgária kinyilvánította akaratát: jószomszédi viszonyokat kívánunk kiépíteni. Bulgária és Jugoszlávia számára is kölcsönösen hasznos a regionális infrastrukturális tervek megvalósítása. Hiszek benne, hogy Bulgária azzal az erőteljes pozíciójával, hogy „a nyugalom szigete”, a térségbeli béke és stabilitás generátora. Bulgária egyéb elismerést is kivív majd, s nemcsak saját szomszédaitól, hanem a többi országtól is.