Böjti hónap Allah híveinek

A hit, a belső világ rendezése, a családi és közösségi kapcsolatok megerősítése – ezek az elvek vezérlik e hetekben a mozlim vallás híveit. A ramadán, az iszlám böjti hónap november 27-én kezdődött.A ramadán a muzulmán kalendárium kilencedik hónapja. A hagyományt követő mozlimok ebben a hónapban a nappali órákban (napkeltétől napnyugtáig) nem esznek, majd a nap leszálltát követően egyes területeken kis étkeket vesznek magukhoz, többnyire azonban lakomákat rendeznek. Napszállta után meglátogatják barátaikat, rokonaikat.Észak-Afrika egyes országaiban valóságos utcai karnevál készülődik a napnyugta előtti órákban: Algériában és Marokkóban ételtől-italtól roskadó asztalok, Kairóban a luxusszállók mellett fölállított sátrak körül várják a hívek, hogy leszálljon a nap, s a mecset erkélyéről fölzengjen a böjtöt megszakító ima. Ekkor kezdődik a rituális étkezés, amelyet iftarnak hívnak. A böjt a következő reggelen folytatódik. Az éjszaka folyamán „bármikor lehet enni és inni, amíg meg tudod különböztetni a fekete cérnát a fehér cérnától” – figyelmeztet az írás. A böjti előírások meghagyják, hogy öt cselekedet szigorúan tilos ebben az időszakban; ha valaki elköveti őket, egész önmegtartóztatása hiábavaló volt. Ezek: a hazugság, a rágalmazás, valaki feljelentése a háta mögött, a hamis eskü és a kapzsi sóvárgás. Az étkezési tilalom mellett a dohányzás és a szexuális élet is tilos a böjt egész ideje alatt.A ramadán idején a hithű mozlim mecsetekbe látogat, ahol imádsággal és a Korán tanulmányozásával tölti idejét. A szokásos napi imádságok mellé társul a hithűeknek az éjszakai imádság, amely kétszer-háromszor olyan hosszú, mint a nappali. Egyes mozlimok egész éjszakájukat imádsággal töltik. A hónap 27. napjának éjjelén ünneplik a Korán földre küldését, miképp erről a 97. szúra is megemlékezik. A hithű mozlimok szerint ezen az éjjelen határozza meg az Úr a következő év folyását a világ számára, ezért „különösen áldásos” éjszaka. A ramadánt böjtbúcsúztató ünneppel, „kisbajrámmal” zárják. A családi és baráti körök ilyenkor nagy, közös lakomákat csapnak, egyes vidékeken egész városok együtt ünnepelnek.A Korán legfontosabb tanítása, hogy az Isten a világ teremtője, s mindent ellenőrzése alatt tart. Az iszlám megadást, odaadást jelent Isten iránt, az iszlám vallás követői, vagyis a mozlimok azok, „akik magukat Allahnak odaadták”. Ők a Korán tanításai, az iszlám öt pillérének szellemében élnek. A hit öt oszlopa a saháda (hitvallás), a szalát (a napi ötszöri ima), a zaklát (jótékonyság, alamizsna), a szavm (a ramadán böjtjének megtartása) és a hádzs (zarándoklat Mekkába legalább egy alkalommal a hívő életében).Az iszlám vallás kezdeteit arra az időre datálják, amikor Mohamed, aki a mai Szaúd-Arábia területén élt, meghallotta Allah szavát. Negyvenévesen vált elhivatottá, hogy Isten küldötte, prófétája legyen. Mohamed a hagyomány szerint Kr. u. 570–632 között élt, általunk ismert neve magasztaltat jelent. A 35 éves karavánvezető és kereskedő, Abul-Kászim ibn Abdalláh feladata volt 605-ben a Kábakő visszahelyezése a mekkai szent épület, a Kába sarkába. A fekete követ, ezt a szentségként tisztelt meteort a mozlimok szerint Ábrahám jelölte ki rituális körmenetek kiindulópontjaként. Abdalláh küldetésének idején a Hira-hegy barlangjában Gábriel angyal írásjelekkel teli szövegtekercset tartott elé, hogy közvetítse Allah első kinyilatkoztatását. Olvasd! – szólította fel az angyal Mohamedet, aki ellenkezett: „Nem tudok olvasni.” Mohamed versenként tanulta meg Gábrieltől a Koránt, majd évekig csak igen szűk körben ismertette a tanítást.A mekkai hatalmasok megijedtek Mohamed tanításától, és kiátkozták őt. 620-ban, a radzsab hónap 27. napján történt a mitikus elragadtatás, a felemelkedés (mirádzs) az éjszakai utazás (iszra) alatt. Mohamed felemelkedett a hét égbe, az elsőben Ádámmal, a másodikban Jánossal és Jézussal, a hetedikben Ábrahámmal találkozott – s ők mind prófétának nevezték. Meghagyták neki, hogy a mozlim hívőkre kirótt napi ötven parancsot ötre csökkentse. Mohamed 622-ben menekült Mekkából Medinába, amelyet akkor Játrib városának neveztek. Ehhez az eseményhez kötődik az iszlám időszámítás kezdete (a Gergely-naptár szerint 622. június 16.).Az iszlám a kereszténység után a második legnagyobb világvallás (a Föld népességének 17,7 százaléka; 817 millióan vallották magukat muzulmánnak 1986-ban, ekkor 162 országban volt „elterjedt” vallás, ma többségi vallásnak számít az afrikai kontinens északi és nyugati felén, valamint Pakisztánban és Iránban). Követőinek több mint 60 százaléka él Délkelet-Ázsiában, 26 százalékuk Észak-Afrikában. India lakosságának mindössze 11 százaléka mozlim vallású, ám itt, e Kína után a legnépesebbként nyilvántartott országban él a legtöbb iszlámkövető.Franciaországban ma több mint 1500 mecsetben imádkoznak Allahhoz, az országban négy-öt millió arab él, ám csak egytizedük tartja vallási hagyományait. Az iszlám mégis az ország második legjelentősebb vallása, amelyet az állam hivatalosan is elismer. Az EU tagállamaiban mintegy tízmillió mozlim kultúrájú bevándorló él, jó részük állampolgári státust élvez.A muzulmán böjt a hívek nagy lélekszáma miatt nagyhatalmi mérlegeléseket és jelentősebb háborús konfliktusokat is befolyásol: az 1998. decemberi második öbölháború, a Sivatagi Róka hadművelet idején az Egyesült Államoknak úgy kellett időzítenie harci cselekményeit, hogy az iszlám böjt kezdetére beszüntesse őket, hiszen a hadjárathoz nélkülözhetetlen volt a szaúd-arábiai és törökországi bázisok használata.