Négy és fél, illetve öt százalék között várható az elkövetkező két esztendőben a bruttó hazai össztermék (GDP) éves növekedése – mondta Mellár Tamás, a KSH elnöke tegnap a Cégvezetők Klubjának konferenciáján. Az elnök becslése szerint a gyengébb harmadik negyedéves növekedés és beruházásélénkülés után, az utolsó negyedévben – éves szintre számolva – négy-öt százalékos GDP-bővülés várható. Az év egészére így öt–öt és fél százalékos növekedés prognosztizálható.A KSH elnöke szerint a világgazdaságban tapasztalható gazdasági lanyhulás bizonyosan negatívan érinti majd a magyar gazdaságot. Ez a hatás azonban nem lesz drámai, mivel a hazai növekedés súlypontja egyre inkább az információs gazdaságra helyeződik át az eddigi exportvezérelt növekedésről. A Magyarország által exportált termékek nagy része ráadásul fogyasztási cikk; e téren kevésbé érezhető a világpiaci kereslet csökkenése.Az elkövetkező két évben valószínűleg lazább költségvetés váltja fel a korábbi évek restriktív fiskális politikáját – jósolta Mellár Tamás – ezzel párhuzamosan pedig valószínűleg szükségessé válik az eddigi lazább monetáris politika szigorítása. Mint megjegyezte, az MNB-nek ehhez nincsenek meg az eszközei. Ebben a jegybankelnökváltás után lehet változás – mondta. A KSH elnöke a gazdasági fejlődés egyenlőtlen területi eloszlását említette mint a jövő évi növekedés egyik lehetséges korlátját. Az egyenlőtlenség növekedésével ugyanis a kormány jelentős mértékű jövedelemkiegyenlítésre kényszerül a kevésbé fejlett infrastruktúrájú területek javára. Ez viszont a növekedés forrásait apasztja – fogalmazott Mellár Tamás, aki szerint sok múlik azon, hogy megáll-e a területi egyenlőtlenségek növekedése.A konferencia első előadója Petschnig Mária Zita volt, a Pénzügykutató Rt. munkatársa, aki szintén a negatívumok között említette az egyenlőtlen növekedést, és felhívta a figyelmet a termelői árak gyors növekedésre is. A Pénzügykutató szerint a növekedés jövőre folytatódik, de ennek nem annyira az export, inkább a belső fogyasztás lesz a forrása. Emiatt az infláció jövőre 8,5 százalék körül fog alakulni.Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint az energiaárak okozta cserearányromlás várhatóan megáll majd a tavaszra várt mérsékelt energiaár-csökkenés hatására. Az ár mérséklődése miatt ugyanakkor nem várható számottevő cserearány-javulás sem, mivel a kormány az árnövekedés hatását sem engedte be a hazai gazdaságba.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez nem a fegyvereken, hanem tárgyalásokon keresztül vezet az út + videó
