Bár retorikájukban a romániai választópolgárok a reformok gyorsulását sürgetik, a társadalom egy részének, az átmenet veszteseinek valós érdeke tulajdonképpen az, hogy a változás lassú folyamatú legyen, mert akkor nem zárják be az állami vállalatokat, kevesebb lesz a munkanélküli – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kántor Zoltán, a Teleki László Intézet Közép-európai Tanulmányok Központjának tudományos munkatársa. A politológus szerint a Szociális Demokrácia Románia Pártjára (PDSR) adott voksok a gazdaság kritikáját tükrözik. Tudniillik négy évvel ezelőtt a szavazók bíztak a Román Demokratikus Konvenciónak (CDR) az életszínvonal fellendítésére vonatkozó ígéreteiben, a reform azonban csak részben valósult meg és a lakosság életszínvonalának a csökkenésével járt.A szakértő úgy vélekedett, a Nagy-Románia Párt ilyen arányú győzelmére nem számított senki, bár stabil támogató bázissal rendelkezik a magyar- és cigányellenes, valamint az antiszemita propagandára vevők körében. Másrészt azok a csalódottak, akik 1996-ban a demokráciára szavaztak, most ebben a pártban látták a „tiszta” erőt. Corneliu Vadim Tudor kampányát pedig arra élezte ki, hogy Romániában rend és igazság lesz, megbüntetik a tolvajokat, a csalókat, a korruptakat. A politológus rámutatott, a választási térkép alapján jól látható, hogy Tulcea megyét leszámítva Moldvában és Havasalföldön mindenhol Iliescu győzőtt, Erdélyben pedig Szatmár megye és Székelyföld kivételével Vadim lett az első. Kántor ezt azzal magyarázta, hogy inkább az erdélyi választók akarják azt az idézőlejes rendet és igazságot, amelyet Vadim személyében látnak megvalósíthatónak. „Úgy tűnik, hogy a választók, elsősorban a fiatalok, akik nagy arányban szavaztak Tudorra, nincsenek tisztában a párt történelmével, valódi profiljával és bedőltek a demagóg propagandának” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Lapunknak arra a felvetésére, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) milyen stratégiát kellene választania, a politológus úgy vélekedett, egy etnikai pártnál mindig másképp kell feltenni ezt a kérdést. Hiszen az RMDSZ egyrészt pártként működik, másrészt egy olyan társadalomszervező erő, amely öszszetartja a romániai magyarságot. „Ha az RMDSZ most koalícióra lépne Iliescuékkal, akkor valószínűleg kevesebb magyarellenes intézkedéstől kellene félni, mint abban az esetben, ha ellenzékben maradna, s az eddigi eredmények egy része megtartható lenne. Amennyiben az RMDSZ ellenzékben marad, elképzelhető egyfajta visszarendeződés a kisebbségi jogok terén, de kormányon kívül az RMDSZ-nek talán sikerülne megerősítenie a háttérbázisát, s előtérbe helyezhetné a programjában leírt követeléseket” – fogalmazott Kántor. Hozzátette: az RMDSZ részvételét egy PDSR kormányban sem a szervezet belső ellenzéke, sem a romániai magyar szavazóbázis morálisan nem tudná támogatni, s ebben az esetben a pártszakadás sem kizárt. Ha az RMDSZ ezt mégis megtenné, akkor a szervezet vezetősége feltehetőleg elveszítené a következő belső választásokat.Annak ellenére, hogy Romániában most Vadim Tudorhoz képest a PDSR egy demokratikus pártnak tűnik, a szakértő szerint 1990–1996 között ők voltak a demokrácia legfőbb gátlói. Az RMDSZ-nek ezért nem lehetnek igazi elvárásai a PDSR-rel szemben, a döntést azonban az elnökválasztás második fordulója után kell meghozni, hiszen a két forduló között Iliescu nem tehet gesztust a romániai magyarság felé, mert azzal Vadimnak szerezne újabb szavazatokat. „Igazán nyerő stratégiája nincs az RMDSZ-nek, tehát a jövőben a románai magyar társadalom építésére kell koncentrálnia, illetve Bukarestbe olyan – morálisan is vállalható – alkuk megkötésére kell törekednie, amelyek lehetővé teszik az eddigi eredmények megtartását” – hangsúlyozta Kántor.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez nem a fegyvereken, hanem tárgyalásokon keresztül vezet az út + videó
