Inkább a lóhús?

2000. 12. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg a járvány megjelenésekor Párizs fagyasztotta be az angol marhahús behozatalát, most Londonban érzékelhető erőteljes nyomás a munkáspárti kormányra, hogy vezessenek be embargót a francia marhára. Nagy-Britanniában már az 1990-es évek elején katasztrofális állapotokat eredményezett a BSE megjelenése, az egymástól némileg eltérő adatok szerint napjainkig 177-185 ezer fertőzött állatról tudunk, míg az emberre is veszélyes kór 77-85 halálos áldozatát ismerjük. Bár a londoni reváns egyelőre késik, Magyarország és Olaszország behozatali tilalmat rendelt el a francia marhára. A balti államok preventív intézkedéseket jelentettek be, Litvánia a német és spanyol, míg Észtország a német marhahús előtt zárta be kapuit. A marhahúspiac Spanyolországban és Olaszországban is összeomlott – utóbbiban egyre több lóhúst vásárolnak.John Major miniszterelnök 1996. március 20-án jelentette be, hogy a szivacsos agyvelősorvadás embereket is megfertőzhet, ám a BSE-t már 1995-ben azonosították a szigetországban. Az 1993-ban bevezetett embargókig 13 ezer szarvasmarhát importáltak Németországba, ahol most mindössze két beteg állat esete valóságos pánikot váltott ki. Gerhard Schröder kancellár kilátásba helyezte, hogy az EU rendelkezéseivel összhangban betiltják a húsalapú takarmányok forgalmazását. A brüsszeli bizottság 1997 óta javasolja, hogy a szarvasmarhák azon részeit, amelyek BSE-kórokozók által különösen fertőzhetőek, ne dolgozzák fel takarmánylisztként, de az „állatokat ne etessünk állatokkal” csak most vált álatlános érvényű tiltássá Európában. A tizenötök agrárminiszterei november 21-i ülésükön ellenlépéseket tettek, hogy ne hatalmasodjon el az európai szintű gazdasági krízis. Döntésük értelmében a vágóhidakon 2001. január 1-jétől kötelező a BSE-tesztet elvégezni a 30 hónaposnál idősebb marhákon, 2001. július 1-jétől pedig valamenynyi, kereskedelmi forgalomba kerülő marhán kötelező a vizsgálat végrehajtása.A BSE–fertőzött marhahús fogyasztása válthatja ki az úgynevezett Kreutzfeldt–Jakob szindrómát, amelyet egy sajátos fehérje, a prion idéz elő. A betegség újabb variánsa a fiatalokat is megtámadja. A többnyire gyógyíthatatlan kór valóságos pánikot váltott ki Európában, egy évtized alatt megváltoztatva például a hagyományos étrendet. Németországban 1987-ben évi 15,8 kg marhahús jutott egy főre, ez a fogyasztási mutató 1995-ben már csak 11,4 kg, míg 1999-ben 10,3 kg volt. A csökkenő kereslet mellett nehezen megoldható problémának tűnik a húsalapú takarmányok kiváltása: a francia gazdák évi 430 ezer tonna húslisztet használnak fel, a takarmány pótlására évi 560 ezer tonna szójapogácsára és 40 ezer tonna foszfátra lenne szükségük.A Newsweek megjegyzi: bár európaiak milliói adják fel teljesen a marhahúst, az ember nem sokat tehet, ha öt évvel ezelőtt elfogyasztott egy marseille-i tartáros bifszteket (a betegség évekig lappanghat), s akkor még nem beszéltünk a norvég lazacról, amelyet MBM-táppal, avagy hús- és csontliszttel etetnek.A krízis kifejezetten jót tett a BSE-teszteket forgalmazó, Németországban székelő Eurofius Scientific BSE-TEST GmbH-nak, amely növekvő keresletről számolhat be: a tesztek eladása ötszörösére emelkedett egy hónap alatt. A cég részvényei 21 százalékos ugrással emelkedni kezdtek, így történt a frankfurti Neuer Markton is, ahol a múlt év októbere óta jegyzik a vállalatot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.