Javuló viszonyok Boszniában

Jadranko Prlic bosnyák és Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter Belgrádban aláírta a diplomáciai viszony helyreállításáról szóló egyezményt Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia között. Ez öt évvel a daytoni békeegyezmény aláírása után történhetett meg, annak ellenére, hogy az akkori aláíró, Szlobodan Milosevics elnök vállalta a feltétel nélküli diplomáciai viszony felállítását. Végrehajtását azonban csak az ő bukása után tűzhették napirendre.A ceremónia után Jadranko Prlic bosnyák külügyminiszter kijelentette: „erre a napra vártunk öt éve. Az aláírásunkkal új lehetőség nyílt meg a két ország viszonyában”. Bejelentette, hogy a hónap végéig Szarajevóban előkészítik a kereskedelem, a befektetések, a vám és a vasúti közlekedés teljes liberalizálásáról szóló egyezményt. Elmondta, hogy Szarajevó „kiegyensúlyozott viszonyt szeretne Jugoszláviával éppúgy, mint Horvátországgal”.Banja Lukán ugyanakkor megtartotta alakuló ülését a Bosznia-Hercegovina mintegy felén kialakított Szerb Köztársaság parlamentje. A boszniai szerb törvényhozás elnökévé Dragan Kalinicsot, a Radovan Karadzsics alapította Szerb Demokrata Párt (SDS) elnökét választották meg. A nacionalista politikus közvetlenül a boszniai háború után már betöltötte ezt a tisztséget, ám az 1998-as előrehozott választások eredményeként leváltották, amikor hatalomra került a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártja (SNSD), amely most szorult ellenzékbe.A boszniai szerb sajtó várakozásai szerint Mirko Szarovics boszniai szerb elnök valószínűleg Mladen Ivanicsot, a Demokratikus Haladás Pártja (PDP) elnökét bízza meg kormányalakítással, miután az SDS, a PDP, valamint a Szocialista Párt (SPRS) és a Demokratikus Népi Szövetség (DNS) a választások után együttműködési megállapodást kötött a biztos parlamenti többség kialakításáért és a hatékony támogatású kormány megalakításáért. A négy párt 49 mandátumot birtokol a 83 fős boszniai szerb parlamentben.