Kisebbségek napja

Kiosztották a „Kisebbségekért” díjakat, de valami megmagyarázhatatlan hanyagság folytán Krasznai József lemaradt a kitüntettek listájáról. Pedig Krasznai éjt nappallá téve dolgozik, ügyködik, fontoskodik egy kisebbségen belüli kisebbség, a Magyarországot elhagyni szándékozó cigányok érdekében. A kisebbségek napját Krasznai azzal ünnepelte, hogy újabb, ezúttal 32 fős csoportot indított útnak a hollandiai Utrechtbe, ahol állítólag politikai menedékjogot, letelepedési engedélyt, munkát kapnak a menekültek. A zámolyiak már fél éve időznek Strasbourgban, úgy látszik, francia földön túl nagy a bürokrácia, mert ügyük még mindig nem rendeződött. A Krasznai-féle utaztatások annyiban hasonlítanak a becsődölt utazási irodákéhoz, hogy az ő kínálatában sem szerepel a hazatérés. Ennek ellenére a zámolyiak közül valaki rendszeresen vállalja az áldozatot, és havonta visszamegy Zámolyra, hogy felvegye a kintlévőknek járó önkormányzati segélyt.Végül is igazuk van. Mert mit is kezdene a zámolyi önkormányzat azzal a pénzzel, nincs mire elkölteni, a végén még megpimpósodna ott a vaskazettában. Nemzetközi egyezményeket csak a kettős adóztatás elkerülése végett kötnek, a kettős segélyezést nem tiltja semmi. Sőt, ha lenne külön liberális imázsközpont az országban, az is támogathatná őket, hiszen ezek az emberek elviszik hazánk hírét-nevét messze földre, a rólunk kialakuló képet színesítik ott a távoli idegenben. Azt a képet, amit a véleményformáló liberális értelmiség szeret kialakítani rólunk.A külföldre menekülő cigányok az oly sokat hangoztatott hazai idegengyűlölet, faji diszkrimináció „utazó nagykövetei”. Valamilyen szinten léteznek ezek a jelenségek, ám ha valaki venné a fáradságot, szervezhetne menekülőcsoportokat üldözött keresztényekből, elnyomott bankárokból, illegalitásba vonult haladókból, meg mindenféle egyéb meghajszolt felvilágosultakból is. Eszünkbe nem jut azt állítani, hogy ma Magyarországon jó cigánynak lenni, de a többieknek sem fenékig tejfel. Főleg, ha figyelembe veszszük, hogy a lakosság legalább 80 százaléka valamilyen kisebbséghez (is) tartozik. (A feministák szerint a nők a legnagyobb kisebbség.) S minden kisebbség úgy érzi, őt többé-kevésbé diszkriminálják. Ez így van a fejlett Nyugaton is, nem csak nálunk.Él itt egy elenyésző kisebbség, amely arról ismerszik meg, hogy hazánk és népünk xenofób, kirekesztő voltát hangoztatja. Nemcsak itt élnek, hanem nagyjából ebből is. Nekik elemi érdekük, hogy a hazánkban dúló idegengyűlölet, rasszizmus rémes látszatát keltsék. Ehhez jól jön néhány elkeseredett cigány ember, aki hajlandó nekivágni az ismeretlennek. Hogy kint mi történik velük...? Nyilván lesz aki megleli boldogulását, a többieknek marad a hányattatás, a kétségbeesés, az örökös vándorlás. Ha rádöbbennek, hogy becsapták őket, lesz még egy reményük, a határ hazafelé is nyitva áll.Furcsa, hogy ebbe az állítólag idegengyűlölő, intoleráns országba folyamatosan jönnek emberek, akik szeretnének itt kisebbségiek lenni.