Az év végét, a karácsonyi ünnepeket az irreális túlköltekezés jellemzi a fejlett országokban. A fogyasztói társadalom különös zsákutcája ez, amely az ünnep eredetétől, jellegétől elütően nem a boldogsághoz, sokkal inkább az ürességhez vezet – figyelmeztet karácsonyi számában a Courrier International című francia hetilap összeállítása.Valamiféle rálicitálásról beszélhetünk, egyfajta pótlékról. A társadalmi kapcsolatrendszert, amely feloldódott a képernyőbámulásban, a még több pénz utáni hajszában, ez nem fogja újraéleszteni – írja az Adbusteres című, globalizációellenességéről ismert amerikai lap. De hát mit mondhatunk például egy barátunknak, aki ezeket a tipikus jegyeket magán hordozza: folyton felpörgetett élettempót él, soha egy pillanata nincs arra, hogy megpihenjen, s állandóan képes arra, hogy eladósodjon a fölösleges tárgyak vásárlásának őrületében, mivel megdönthetetlen rögeszméje, hogy a boldogságot a következő árleszállítás jelenti, legyen az kedvezményes plasztikai műtét vagy leszállított árú kéjrepülés Mexikóba.Martin Seligman, a pennsylvaniai egyetem pszichológiatanára, az Amerikai Pszichológusszövetség elnöke szerint az amerikaiakat újabban járványszerűen sújtja a depresszió, amire eddig sohasem volt ennyire fogékony az amerikai átlagpolgár, mint napjainkban. Ez a lelki betegség viszont csak a jéghegy csúcsa az erkölcsi zavarodottságban, amely Észak-Amerikát jellemzi – teszi hozzá a lap. Valami alapjaiban érintette meg sokak életét, és ez a valami nem teljesen egyezik meg azzal, amit elérünk – vagy nem érünk el. Elmenekültünk – írja a lap – a média és a szórakoztatóipar csinált világába. Nem világos, hogy mi az oka ennek, környezeti ártalmak, mikrohullámú sugárzás vagy a stresszkeltő gazdasági-kulturális környezet. Ez a világszerte érzékelhető új fogyasztói kultúra és életszemlélet viszont atomizálja a társadalmat, az Egyesült Államokban 26 millió egyszemélyes háztartást tartanak nyilván.Szóval itt volt a karácsony, lehetett egymásra gondolni, vásárolni. A Newsweek New York-i kiadásában tallózva össze is állíthattuk a listát gyermekeinknek. Volt ott minőségi kabát: fehér vidrabunda gyerekeknek a Gucci cégtől 4250 dollárért, Mosaic babaház 6500 dollárért vagy élethű mini Mercedes az ifjú sofőröknek (kétéves kortól), ára mindössze ötezer dollár. Twist Olivérek kíméljenek.A gazdasági fellendülés és a vásárlóerő növekedése más rejtett szakadékokat is eltakar. A New York Times például arról ír, hogy az amerikai háztartások megtakarítása országos átlagban az 1929-es gazdasági krízis szintjére zuhant 1999-ben, vagyis a nulla szint alá. Ezzel párhuzamosan a hitelkártyánkénti eladósodás átlépte az ötszázmilliárd dollárt, ami családonként hatezer dollárt jelent. Mindemellett a már betegesen, mániákusan fogyasztó „kényszeres vásárlók” a felnőttlakosság 2,5 százalékát teszik ki. Ezt a kategóriát a nyolcvanas évektől határozta meg az orvostudomány, ma már letisztult pszichológiai terminológiák és kiérlelt gyógymódok segítik azokat, akiknél ez a cselekedet már függőséget jelent, s hasonlatos a kleptomániához vagy a szexuális függőséghez. Vásárolni kell, persze, de nem mindenáron – sugallja a Courrier International szemléje.
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
