Konszenzust várnak a határon túlról

Ma kezdődik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet harmadik ülése, amelynek központi témája a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó törvénytervezet normszövegének megvitatása lesz. Az intézményesített párbeszéd fórumát megelőzően lapunk megkérdezte a határon túli magyar szervezetek vezető politikusait, akik támogatásukról biztosították a jogszabálytervezetet.A törvénytervezet normaszövege valóban arról szól, amit a közel egyéves egyeztetés során ebbe a jogszabályba lehetett foglalni – nyilatkozta lapunknak Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke. Hozzátette: a határon túli magyaroknak ez a jogszabály a nemzeti integráció kezdete, de azt folyamatában kell értékelni. A politikus szerint ez a törvény nyilvánvalóan nem elégíthet ki minden igényt. A romániai magyarság körében például olyan elvárások voltak, amelyek különböző nemzetközi egyezmények, vagy már elfogadott jogszabályok miatt az uniós csatlakozás előtt álló Magyarország számára nem teljesíthetők. Az RMDSZ mindezek ellenére csak kisebb módosításokat javasol a ma és holnap ülésező Máért harmadik ülésén, s bízik abban, hogy a magyarországi kormány- koalíciós és ellenzéki pártok is támogatni fogják a törvénytervezetet.Takács Csaba fontosnak tartja, hogy a kerettörvény jóváhagyása után is folytassanak konzultációt a határon túli magyar szervezetekkel. Lapunknak azon felvetésére, hogy az RMDSZ képes-e eldönteni azt, ki lehet a törvény jogalanya, Takács leszögezte: a szövetség számtalanszor bebizonyította, alkalmas hasonló feladatok elvégzésére. Az RMDSZ rendkívül megbízhatóan, a legkisebb anyagi ráfordítással intézte például a kárpótlással kapcsolatos ügyeket. Struktúrája adott ahhoz is, hogy ennek a megbízatásnak is megfeleljen. „Az RMDSZ nem politikai szervezet, s a történelmi egyházakkal, valamint a civil szférával közösen létrehozhatja azt a jogi személyt, amely az RMDSZ megbízatásából elvégezhetné ezt a feladatot” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.„Korszaknyitónak” nevezte Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető elnöke, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar kisebbségek státusa törvényben rendeződik. A távirati iroda pozsonyi tudósítójának adott nyilatkozatában azonban hozzátette: az MKP álláspontja szerint a törvény tervezetét „néhány kérdésben tovább kellene fejleszteni”, így a határon túli magyarok magyarországi oktatásának kérdésében, illetve gazdasági és társadalombiztosítási téren. A törvénytervezet véglegesítése során Duray szerint „fontos lenne kiterjeszteni a törvény hatályát arra a vagy félszázezer magyarra is, aki olyan területen él, amely ma már nem közvetlenül szomszédos Magyarországgal.”Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke lapunknak elmondta: az úgynevezett kedvezménytörvény tervezete a jelenlegi történelmi helyzetben a megfogalmazható maximumot jelenti az anyaország és a térségbeli országokban élő magyar közösségek kapcsolatában. A vajdasági politikus azon reményének adott hangot, hogy az elfogadás előtt álló jogszabály az első lépés lesz abban a folyamatban, amelynek végén valóban egyenlőek lehetnek az anyaországi és a határon túli magyarok. – Bízom benne, hogy a Magyar Állandó Értekezlet ülésén sikerül kialakítani a politikai konszenzust a jogszabály tervezete kapcsán – hangsúlyozta Józsa. Hozzátette: jelenleg kevés olyan kérdés van Magyarországon, amelynek kapcsán van esély a nemzeti konszenzus kialakítására, az anyaország alkotmányos gondviselése a határon túliak iránt azonban mindenképpen ilyen kérdés. A VMSZ a maga részéről az ülésen igyekszik teljes képet adni a jugoszláviai változásokról, és tájékoztatni fog arról, hogy az új politikai környezetben hol tart és merre halad a vajdasági magyarság – mondta Józsa László.A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) összességében elégedett a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó törvénytervezet normaszövegével – nyilatkozta lapunknak Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. A vezető különösen fontosnak tartja, hogy a Magyarországra való beutazáskor a lehető legnagyobb kedvezményben részesülnek majd a jogalanyok. Pontosításra vár még az anyaországi munkavállalást szabályozó paszszus. Kovács szerint ennek az lenne a lényege, hogy a jogalanyok a magyarországiakhoz hasonló feltételek mellett vállalhassanak munkát. A jelenlegi helyzethez képest a törvény értelmében ugyanis mindöszsze annyi a könnyítés, hogy a munkaügyi központokban nem kell majd meghirdetni a szóban forgó állásokat. A KMKSZ elnöke az igazi kedvezményt abban látná, ha eltekintenének a munkavállalási vízumtól. Hozzátette: ez elsősorban jogtechnikai kérdés, s a határon túliak nem várhatják el a magyar államtól, hogy kedvükért alakítsák át az egész magyar jogszabályt. A vezető úgy vélekedett, hogy Kárpátalján a jogalanyok elbírálásakor szervezeti szempontból nem jöhet szóba más, csak a KMKSZ, hiszen senki másnak nincs olyan kiterjedt hálózata, ami az egész kárpátaljai magyarságot magába foglalja. A legitimációs kérdésnek pedig a KMKSZ úgy próbál majd megfelelni, hogy létrehoz egy olyan testületet, amely a társadalmi szervezeteket (például a történelmi egyházakból, a pedagógus-szövetségből) tömörítené. Kovács Miklós szerint a határon túliakat érintő felvetések egyetértést és konszenzust igényelnek a magyar politikai élet egészétől. Az elnök ezért értéknek tartaná, ha az ellenzéket magába foglaló egyezmény születne a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó törvényről, ez lenne ugyanis a garancia arra, hogy a jogszabály kormányoktól függetlenül működőképes marad.