„Ez teljesen abszurd” – Baán László a műtárgyak beszerzésére vonatkozó EU-s irányelvről

„Ez egy bürokratikus eljárás, ami igazából egy versenyt imitál, ami nincs” – fogalmazott Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hétfőn egy sajtóbeszélgetésen, utalva a műtárgyak beszerzésére vonatkozó EU-s irányelv életszerűtlenségére. Az Állami Számvevőszék a múzeum 2019 és 2024 közötti több ezer beszerzése közül hetet közbeszerzési szempontból aggályosnak tartott, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság várhatóan megbünteti az intézményt. A múzeum álláspontja szerint azonban a jelenleg hatályban lévő jogszabály teljesen ellentmond úgy a közbeszerzési törvény, mint a műtárgypiac logikájának, így kérik az illetékes szerveknél az irányelv felülvizsgálatát.

Miklós Erika és Baán László El Greco Gonzaga Szent Alajos képmása című alkotása előtt Fotó: Bach Máté

Az Állami Számvevőszék a Szépművészeti Múzeum műtárgy-szerzeményezési folyamatából hét darab műtárgy (El Greco Gonzaga Szent Alajos képmása, Mattis Teutsch János Lélekvirág, Kádár Béla Eladják a szürkét, Juan de Zurbarán Csendélet őszibarackokkal, körtékkel, almákkal és szilvákkal, Gerrit van Honthorst Bűnbánó Magdolna, Szinyei Merse Pál Fürdőházikó című alkotásai, valamint Lorenzo di Mariano és Angelo Mariano olasz mesterek Mária-szobra) beszerzését tartotta közbeszerzési szempontból aggályosnak és fordult ezzel kapcsolatosan idén júniusban jogorvoslati kérelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB).

A számvevőszék megállapítása szerint a múzeum a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződést műtárgyak megvásárlására. Egy 2014-es uniós irányelv szerint ugyanis az EU-s közbeszerzési értékhatár (200–220 ezer euró) fölött közbeszerzési eljárás keretében kellene műtárgyakat vásárolni. Az említett hét darab műtárgyat a közbeszerzési értékhatár fölötti áron vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amiért a KDB várhatóan megbünteti az intézményt.

A hét műért összesen 1,5–2 milliárd forintot fizettek ki. El Greco Gonzaga Szent Alajos képmása mintegy 600 milliós tétel volt, a többi 80–100 milliós.

Baán László szerint 

a jogszabály formailag ugyan alkalmazható, azonban teljesen abszurd és életszerűtlen és álságos, a közbeszerzés lényegét megcsúfoló színjátékra kényszeríti az eladót és a vásárlót is.

„Ezt a nemzetközi múzeumi szakma nem tartja be, mert a műtárgypiac a valóságban a közbeszerzés logikájával éppen ellentétes módon működik: egy adott egyedi műalkotásra nem az eladók, hanem a vevők versenyeztetése folyik” – emelte ki a főigazgató, hozzátéve: egy ilyen közbeszerzési eljárás két-három hónapig is eltarthat, ezért ezen már elúszhatnak jelentős műtárgyvásárlások.

A főigazgató szerint a megoldás az lenne, ha a 220 ezer euró feletti műtárgyak beszerzésére hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kellene lefolytatni. Hozzátette: ha a múzeumok a beszerzéskor betartják a felső plafon feletti összegre vonatkozó uniós irányelvet, egy lassú, bürokratikus eljárásba futnak bele, amely egy nem létező versenyt imitál. 

Ez nem verseny-, hanem alkuhelyzet

– mutatott rá.

Megjegyezte: nem véletlen, hogy az évről évre jelentős szerzeményezéseket lebonyolító híres európai múzeumok egyike sem folytatott le műtárgypiaci vásárlásai során egyetlen közbeszerzési eljárást sem az elmúlt tíz év során, s ez átfogóan is igaz a jogkövetésükről, s egyben működési forrásaik bőségéről ismert német, francia, holland és skandináv múzeumok által lebonyolított műtárgypiaci beszerzések teljes körére: vagyis az európai múzeumi világ egyszerűen nem vesz tudomást erről a jogszabályi előírásról. 

Az intézmény kérni fogja az illetékes magyar állami szerveknél az EU-s irányelv felülvizsgálatának kezdeményezését, figyelemmel a művészeti alkotások beszerzésének sajátosságára és az európai múzeumok e tárgyban tanúsított észszerű és következetes gyakorlatára.