Magántulajdonban a Disznófő forrás

A lakótelepi építkezések, a kocka alakú, többemeletes társasházak már a hetvenes, nyolcvanas években elérték a budai hegyvidék legértékesebb területeit, a Sváb-hegyet, Zugligetet, a Virányost. Illetve csak majdnem.Tájba nem illő, lapos tetejű társasházak épültek ugyan, de a toronyházaktól megmenekült a vidék. Nem úgy az Orbán-hegy és a Budakeszi úton a Ferenc-halom környéke: a toronyházak ma is ott éktelenkednek. A lakótelepi építkezésnek az akkori közvélemény felháborodása és jeles közéleti személyiségek tiltakozása vetett gátat. A főváros tüdejét – így nevezte el egy építész a budai hegyvidéket – a pártállami diktatúra ellenére megszólaló bíráló hangok mentették meg.Ma már nincs ilyen közvélemény. A demokratikus intézményrendszer létrejötte ellenére az emberek belefáradtak, belefásultak a tiltakozásba. A János-hegy, a Farkas-völgy, a Márton-hegy és a Kurucles által határolt zöldövezet lassan a múlté. Egy-két kivételtől eltekintve a múltat jelentik azok a majorságok, kétszáz éves épületek, sváb-hegyi kutak, források, amelyek a valamikori szőlőhegyet, a kirándulóparadicsomot jellemezték.Kevesen tudják, de ennek a térségnek varázslója volt. A zugligeti varázsló zöld szeme messzire világított a sűrű erdőben, és a Sváb-hegy dombjai, völgyei között hol itt, hol ott villant fel az éjszaka sötétjében. Jóindulatú varázsló lehetett, mert barátkozott a gyerekekkel, talán a sváb Stadler Lizi és néhány fiú barátja, Frici, Gyuri, Miska, Jóska ismerte. Ők látták tovatűnni a hegyek között, és hallották fuvolázni a holdfényben. A több mint kétszáz éves legenda az őslakos svábhegyiek és a gyerekek képzeletében született meg, valamint Fodor Lászlóéban, aki a zugligeti varázsló történetét papírra vetette az ezerkilencszázas évek elején. Ha a zugligeti varázsló újra előbukkanna, nem ismerne a Hunyad-oromra, Zugligetre, a Disznófőre, a Normafára és környékére. A gazda, a Pilisi Parkerdő Rt. Budapesti Erdészete két évtizede irtja az ősfákat, a bükköst, a tölgyest tarvágással. Az erdő helyén nagy területű, farönkökkel teli bozótos alakult ki. A legnagyobb érték, a fa, a zöld rohamosan pusztul.A Hunyad-ormot, a háromszáznegyvenkilenc méter magas kilátót valamikor a Hunyad lejtő felől erdei úton meg lehetett közelíteni. Ma kerítések, házak zárják el az utat a kiránduló elől.A nagy hatalmú építkezők miatt már a tanácsrendszerben nyíltan vagy suba alatt megváltoztatták az övezeteket. A fokozottan védett körzetek, kiemelt üdülőövezetek beépítési százalékát, a tíz százalékot feloldották. Így történhetett meg, hogy Jókai Mór kedves Svábhegye, a Kútvölgy, a Zugliget gyümölcsfákkal teli telkeit hatvan-hetven százalékban épületek foglalják el. S ez a tendencia ma is folytatódik. Az erdőt a kőrengeteg helyettesíti, és a Svábhegy valószínűleg nem kerülheti el a Rózsadomb sorsát. Ezeknek a barbár, úrhatnám, újgazdag építkezéseknek egyik legkirívóbb példája az úgynevezett Fenyő-villa, amelyért kiirtottak a hegyoldalon csaknem másfél hektár erdőt. Az elmúlt tíz évben a tájtól idegen „Fenyő-villák” sora épült, magas kőkerítéssel, pásztázó kamerákkal, folyamatosan meghibásodó, vijjogó riasztóberendezéssel. Ezen a környéken nem lehet már úgy hirdetni, mint régen: csendes budai övezetben lakás kiadó.A nagy pusztítást, garázdálkodást mégis a nyolcvanas évek vége, a rendszerváltozás kezdeti időszaka hozta meg, pontosabban az akkori XII. kerületi tanácselnöknő, volt kerületi párttitkár. A közvagyon átmentése, átjátszása óriási sebességgel zajlott a szabad választások előtt. Lebontották a híres Csillag-völgyi kocsmát, a hozzá kapcsolódó közértet, és eladták az értékes területet. A Csillagvölgyi út menti házakat, borospincéket, a híres panziót, az egész negyedet „megtisztították” a lakóktól, majd a múlt hangulatát visszaidéző házakat ledózerolták. Szándékukban állt, hogy a volt Fácán ősparkját, két kastélyával együtt külföldieknek értékesítsék, de nem sikerült, mert szerencsére jött a rendszerváltás.A Sváb-hegy leghíresebb kútjait, – Városkút, a Béla király kútja és a Disznófő – körüllengi Mátyás király emléke. Az előző kettőt az önkormányzatok rendbe tették. A leglátogatottabb, a Disznófő csúnya véget ért. Salamin Andrással, a Zugligeti Egyesület elnökével a kerítésen kívülről vettük szemügyre a lelakatolt Disznófő forrást és az évekkel ezelőtt bezárt Disznófő vendéglőt. Kőhalmok, építkezések nyoma mindenütt. A területet kutyák őrzik. Mégis hogyan kerülhetett egy kft. tulajdonába a forrás, amely évszázadokon keresztül hűsítő, friss vizet adott a vándornak, a kirándulónak, az itt pihenő Kossuth Lajosnak, Toldy Ferencnek, Vörösmarty Mihálynak és Wesselényi Miklósnak? Salamin András szerint Ákos Zsuzsa, az utolsó tanácselnök 1989-ben adta el a vendéglőt és a Disznófő kutat egy neves futballistának. Persze törvénytelenül, hiszen a forrás, a csatorna akkor is, ma is állami tulajdonban volt és van. Salamin András úgy látja, hogy a jelenlegi önkormányzatnak két lehetősége van: vagy peres úton visszaveszi a forrást köztulajdonba, vagy a most készülő rendezési terv alapján közérdekből kisajátítja a területet.Nem messze a Disznófő forrástól az Istenszeme fogadó majdnem ugyanolyan állapotban van, mint 1837-ben, amikor pihenés közben letartóztatták Kossuth Lajost. A fogadó később a híres sörgyáros, a Haggenmacher család kezébe került. Az egyik leszármazott a hatalmas épületet a fővárosnak ajándékozta azzal a feltétellel, hogy gyermekintézményt kell benne létrehozni. Ez meg is történt, több mint ötven évig „nehezen kezelhető” gyermekeknek adott otthont a volt fogadó. Érthetetlen okokból tanév közben kitelepítették az iskolásokat, és a fővárosi önkormányzat privatizálni akarja a jó karban lévő épületet. Salamin András úgy véli, hogy a főváros megszegi a volt tulajdonosnak ötven évvel ezelőtt tett ígéretét.Persze az aggasztó jelenségek mellett számos jel mutat arra, hogy a Zugligeti Egyesület mellett a kerületi önkormányzat és a helyi lakosok is a szívükön viselik a történelmi emlékekben gazdag hegyvidék sorsát. Ezt bizonyítja a Farkasvölgyi úti Madonna-erdei kápolna helyreállítása, a Szent Anna-kápolna újjáépítése, a Diana úti iskola mellett nemrég felavatott Jókai Mór-szobor vagy a Laszlovszky-major rendbehozatala, amire a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalkozott.Az ország első Kossuth-szobra Zugligetben található. A zugligeti általános iskolások évtizedek óta gondozzák a szobrot és környékét. Talán majd ők, a fiatalok gátat vetnek a pusztításnak, az erdőirtásnak. S lehet, a zöld szemű varázsló is visszatér, hogy éjszaka lámpásként világítson.