„Túladott” tanítóképző szakán a Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai Körös Főiskolai Kara. A tanítóképzés debreceni kihelyezett tagozatként indult 14 éve, majd önállósodott, német, angol és nemzetiségi szakokkal bővült. Megszűnésével sokak szerint űrt hagy maga után a megyeszékhelyen.Az 1978-ban önálló intézménnyé vált Kőrösi Csoma Sándor Tanítóképző Főiskola főigazgatója, Köteles Lajos „elébe ment” a felsőoktatási integráció folyamatának: 1998. január 1-jétől összevonta a szarvasi óvónőképzőt a csabai tanítóképzővel, ahol ekkor már néhány éve pénzügyi szak, majd 1999-től személyügyi szervező szak is működött.Az összevonás azonban nem felelt meg az integrációs követelményeknek, ezért 2000. január 1-jétől létrejött a Tessedik Sámuel Főiskola, amelynek a fentieken kívül része a DATE szarvasi mezőgazdasági, vízügyi, környezetgazdálkodási kara és a mezőtúri mezőgazdasági főskolai kar. A főiskola székhelye Szarvas lett, amit Békéscsaba fájlalt, s a lépést politikusai gyenge érdekérvényesítő képességének tudta be. A felsőoktatási tájékoztató két hónappal ezelőtt úgy került nyomdába, hogy a csabai Körös Főiskolai Kar ajánlata nem tartalmazza a tanítóképző szakokat. A kari tanács erről szóló döntése azonban csak a múlt héten született meg. Barta Árpád kari főigazgató a napokban előbb a minisztérium „pénzügyi satuját” okolta, majd lapunk kérdésére megerősítette: a kar kezdeményezte a „profiltisztítást”, melynek következtében 60 fővel megemelhetik a hároméves gazdálkodó szak létszámát. Végh László, Békéscsaba fideszes egyéni országgyűlési képviselője lapunk megkeresésére úgy vélekedett: szomorú, hogy az emberi erőforrásokban egyébként sem bővelkedő megyeszékhely szegényebb lesz a tanítóképző szakkal. Szerinte úgy látszik, hogy az 1997-ben indult folyamatot a kari tanács nem tudja vagy nem is akarja megállítani, így a politika nem tud segíteni. Barta jelezte: a megszűnő képzés oktatói nyugdíjazásukat kérhetik, vagy vállalniuk kell a Szarvasra való átjárást.
origo.hu
Jó az a szóda, de a kockázatait kevesen ismerik!
