Nógrádi nirvána

December harmadikán Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére emlékházat és emlékparkot avattak Taron. A tibetisztika megalapítójaként is tisztelt tudós második hazai emlékhelyének átadásán részt vett az egyetlen magyar buddhista láma is, aki karnyújtásnyira lakik a szent helytől.A Nógrád megyei Tar községről legfeljebb Bessenyei György műve, a Tariménes utazása című regény jut az ember eszébe, bár a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz. Azt viszont már szinte senki nem gondolná, hogy ez az a község, ahol a magyarok eredetét kutató világhírű tudós, Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére az itt lévő buddhista meditáció-központ emlékparkot épített.Magyarország vallási hagyományait figyelembe véve különös élmény, amint a Salgótarján felé vezető 21-es út mentén a reggeli ködből egy hamisítatlan tibeti sztúpa (buddhista szentély) aranyozott tornyának kontúrjai bontakoznak ki, miként az út mentén álló India shop feliratú tábla is tájidegennek tűnik. A meglepő kép érdeklődést vált ki az erre utazókból, ezen a reggelen is több autó vesztegel a parkolóban, ha másért nem, hát azért, mert néhányan kíváncsiak arra, hogy a környező falvak lakosai közül ki vásárol nepáli hangszert vagy pudzskönyvtartót színes brokátból.A shopban Dévényi Katalin, a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség meditáció-központjának ügyvivője fogad.– Látom, nagyon átfáztatok, igyatok egy forró gyömbérteát – mondja, miután tegeződést ajánl a helyi szokásra hivatkozva. Az ajándéktárgyak között, a füstölőillatú boltban ülve kiderül, hogy Kőrösi nem pusztán a magyar őshaza kutatójaként és a tibeti–angol szótár elkészítőjeként lehetne ismert. A magyarok eredetét nem lelte fel, de megtanult tizenhat élő és holt nyelvet, összegyűjtött és rendszerezett negyvenezer tibeti szót, dolgozatokat írt és tett közzé a tibeti irodalomról, tudományról, továbbá a buddhista kánonról. – Kevéssé tudott – teszi hozzá Katalin –, hogy ő az egyetlen magyar, aki a buddhista hagyomány szerint elért valami olyat, amit egyetlen más honfitársa sem: bodhiszattva lett. A világ többi részén leginkább erről ismert, Japánban a mai napig szentként tisztelik, míg máshol úgy emlegetik, mint a magyar bodhiszattvát, aki a buddhizmust elérhetővé tette a nyugati ember számára.– Bodhiszattva az, aki elérte a megvilágosodás – a buddha szó megvilágosultat jelent – valamely szintjét, míg szenvedés, fájdalom és tudatlanság van a Földön, újra és újra visszatér, hogy segítse a lényeket – mondja az ügyvivőnő, miközben a sztúpa felé irányít.A magát székelymagyarnak valló tudós életét és munkásságát bemutató kiállítás anyagát egy külön erre a célra tibeti stílusban épült pavilonban helyezték el. A borongós decemberi délelőttön a látogatók sietősen nézik végig a kiállítást, mert a néhány méterre álló sztúpa még nagyobb vonzerővel bír. Az építmény lépcsői a megvilágosodás szintjeit szimbolizálják, a szentély közepén hatalmas imamalom forog, amelynek minden fordulatát csengőszó jelzi. Ennek belsejében az építők egytonnányi mantrát (szent szöveget) helyeztek el.– Nagyon sok látogatónk van – mondja Katalin. A vendégkönyv vietnami és mongol nyelvű bejegyzései azt sugallják, hogy a magyarországi távol-keletiek ide hazajárnak. A nyugalmat sugalló szentélyben nézelődve a vendégek nem tudják, hogy alig néhány méterre a tibeti buddhista hagyományt egyetlen magyarként képviselő láma is lakik itt. Visszavonult életet él, ritkán fogad látogatókat. A közösség 1991-ben vásárolta meg az elhagyott tanyát, egy évvel később pedig megérkezett a láma is. Vidéki magányában sokan osztoznak, igaz, csak ideig-óráig, mert amint Dévényi Katalin fogalmaz: a közösség tagjai még nem elég felkészültek erre az életformára. Szinte mindenkinek van családja, így a többség néhány napra, egyesek esetleg hónapokig tartó elvonulásra érkeznek. Olyankor nem érintkeznek a külvilággal, naponta többször meditálnak, ház körüli munkát végeznek.Bár a buddhizmusnak számos irányzata létezik, az összbuddhista hagyomány hitelvei és tanításai megegyeznek. Ez a vallás – amelyet a XIV. dalai láma inkább életformának nevez – nem vitatja a különböző isteni hierarchiák és a többi nagy világvallás kultuszának középpontjában álló egy Isten létezését, ám az emberi problémák megoldásában és az üdvözülés keresésében az emberi erőfeszítésnek tulajdonít nagyobb szerepet. Az elvonulások során és az otthon végzett mindennapos meditációk az igazság felfedezéséhez vezető személyes út megtalálásában segítenek. Miközben a hívők elsősorban önmaguk tökéletesítésén fáradoznak, nagy a szerepe a közös gyakorlásnak is. Ennek színhelye a templom, amelyet az ügyvivőnő egyszerűen meditációteremnek nevez.– Csöpel – mondja bemutatkozásul az alig fűtött békeszentélybe érkező láma. Ha valaki buddhistává válik, egyetlen nevet kap, amely jelen esetben olyan embert jelöl, aki képes tanítani. Miután hellyel kínál, takaróba burkolózik, és elmeséli, hogy keresztény családban született, ezért kezdetben a kereszténység különböző irányzataival foglalkozott. Magyarországon megkezdett művészeti tanulmányait az 1968-as emigráció után a Svéd Királyi Akadémián fejezte be.– A festészetben is a spirituális dolgok érdekeltek – mondja –, így ezen keresztül jutottam el a buddhizmusig.A Svédországban 1974-ben létrehozott tibeti buddhista központ vezetője a tanítója ma is: Ngawang láma. Az idős mester 1980-ban egy hároméves meditációelvonulást rendezett, ezen vett részt az akkor 33 éves Csöpel.– A mi hagyományaink szerint aki egy ilyenen részt vesz, láma lehet, ha a tanítója annak nyilvánítja. Ez az én lámaságom története – összegzi a buddhizmussal eltöltött első tizenöt év történetét.A buddhista felfogás szerint mindenki számtalan életet él, az egyszerű halandók is, ám a hagyomány alapján a reinkarnáció vonalát csak a kiemelkedő tibeti lámák esetében tartják számon.– Amúgy ez is csak egy szakma – válaszol a lámaság lényegét firtató kérdésre, majd hozzáteszi, hogy a láma szó tulajdonképpen szellemi, lelki tanítót jelent. Nincs tökéletesen igaza a Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótárának, mert abban az szerepel, hogy a szó jelentése: buddhista szerzetes. Ezzel szemben a lámák nem feltétlenül szerzetesek, és a buddhista szerzetesek nem mindig lámák. Csöpel láma például nem szerzetes, de ez nem is feltétele annak, hogy tanítson és hogy felkérésre központot vezessen Magyarországon.– A felkérés kapcsán ne gondolj formális dolgokra. Ez magától alakul. A buddhizmusban minden fordítva történik ahhoz képest, amihez hozzászoktunk. Mivel itt nincs hittérítés, olyan sincs, hogy a mester elküldi a tanítványát központot alapítani. A spontán kialakuló csoportok kérnek fel tanítót a vezetői feladatok ellátására. Ez így történt a tari központ esetében is, így kerültem én is ide, és 1992 óta ez az állandó tartózkodási helyem.A láma igyekszik minél több időt meditálással és tanulással tölteni, bár mint mondja, a hétköznapi teendők mellett sok időt vesznek el a könyvkiadással, -fordítással és -szerkesztéssel kapcsolatos tennivalók. A sztúpa felé sétálva a hétköznapok aszkéziséről megemlíti, hogy vannak szegény emberek, akik – ha kényszerből is – nála sokkal szerényebb körülmények között élnek.– Céltudatos, egyszerű életet próbálok élni. Nem foglalkozom olyasmivel, amit fölöslegesnek érzek – talán ez az igazi aszkézis. A legfontosabb a középút, s az, hogy az ember ne sanyargassa magát fölöslegesen, de ne legyen élvhajhász sem. A boldogság nem is ezen múlik – fűzi tovább a gondolatot –, hanem inkább azon, hogy van-e az embernek aktív és következetes belső élete. Sokan azt képzelik, hogy a boldogság hirtelen a nyakukba szakad, mint egy ajándék, próbálják megtartani, de akkor már messze jár. Ezt régen már gyerekkorban tudatosították az emberekben, mára viszont teljesen elfelejtették – jegyzi meg, miközben elgondolkodva nézi a völgyben elterülő álmos községet.