Vadbaleset: ki fog fizetni, ha baj van?

Évente több mint hétezer nagyvad pusztul el közúti ütközésekben Magyarországon. A legtöbb vadbaleset az őszi párzási időszakban történik, amikor a vadak viselkedése kiszámíthatatlanná válik – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége. A szervezet szerint a fokozott óvatosság mellett a megfelelő biztosítási fedezet is kulcsszerepet játszik a károk mérséklésében. Jó tudni, mi ilyenkor a teendő, hogyan kell intézkedni és kié a kár.

Az ősz eleji párzási időszakban a legnagyobb a vadakkal ütközés veszélye Forrás: police.hu

Az elmúlt hetekben ismét megnőtt a vadbalesetekről beszámoló hírek száma, ami összefügésben áll az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével. A károk megelőzése érdekében ebben az időszakban mindenképpen indokolt a fokozott elővigyázatosság. A bekövetkező vadbaleset kárainak megtérítésében pedig a teljes körű casco, illetve a vadkárra kötött kiegészítő biztosítás segítheti a pórul járt autósokat – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). 

Az őszi párzási időszakban a vadbalesetek száma megnő Fotó:  Pexels

A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint 2023-ban több mint hétezer nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés nyomán Magyarországon. Bár évről évre nem látszik jelentős változás, hosszabb távon trendszerűen nő, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma. Ez a kedvezőtlen tendencia a vadállomány, illetve a járműpark folyamatos bővülésének egyaránt köszönhető. 

• A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, 2023-ban több mint 5600 ilyen esetet volt,
• szarvast érintő eset 1100 történt 
• vaddisznót közel háromszáz esetben ütöttek el. 
• 13 500 balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly), 

 szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek.

Ki a felelős a vadbaleset során keletkezett kárért? 

A vadgazdálkodási törvény 2023-as módosítása is megerősítette azt a szabályozási környezetet, amelynek keretei között vadbaleset esetén a vadásztársaságok kártérítési felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel az úttesten, illetve az úthoz túl közel (kétszáz méteren belül) telepítettek etető-itatót a vadak számára. (Ha a vad elpusztult, a vadgazdálkodók kérhetik a vad értékének megtérítését, bár a gyakorlatban ettől jellemzően eltekintenek.) A törvény hatályos változata ugyanakkor kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbaleset kapcsán jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége. 

– A vadbalesetek zöme azonban nem gyorsforgalmi úton történik, és ilyenkor az autósnak az esetek túlnyomó részében a gépjárműkárokat magának kell viselnie – mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Mivel az ilyen károk átlagos értéke általában már eléri a milliós szintet, kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek.

Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít. Hatékony fedezetet olyan casco szerződés nyújthat, amely kiterjed a töréskárra, ezenkívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás.

– Sajnos ma Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco védelemmel. A jegybank múlt héten közzétett adatai szerint 2025 második negyedévében csupán 994 ezer gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a statisztikai hivatal adatai szerint közúti forgalomban több mint 5,2 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vadütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek. 

Ha vadbaleset következett be: 

•  A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadgazdálkodó szervezetet is. 
• Megfelelő biztosítás megléte esetén mielőbb jelentsük a kárt a biztosítónál is, ilyenkor csatolni kell a helyszínelő hatóság által kiállított jegyzőkönyvet is. 
•  A sérült vadat ne közelítsük meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat. 
•  Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül.