Parttalan vita az olajjelentésről

A parlament tegnap megvitatta az olajbizottság jelentését. A Fidesz, az MDF és a MIÉP szerint a jelentés semmitmondó, értékelhetetlen, mivel nem nevez meg konkrét ügyeket, illetve a politikai felelősöket. Az MSZP, az SZDSZ, illetve Pallag László – a november 30-án megszűnt testület kisgazda elnöke – ugyanakkor a jelentés pozitívumairól is beszélt. A Ház megkezdte a Munka Törvénykönyvének és a cselekvőképességgel, illetve a gondnoksággal kapcsolatos törvénycsomagok tárgyalását.Nem felel meg a jelenlegi Munka Törvénykönyve az európai uniós elvárásoknak, ezért a kormány az EU munkajogi irányelveit, valamint a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve benyújtotta jogharmonizációs célzatú módosító csomagját – mondta expozéjában Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. Hangsúlyozta: ezt hosszú, jórészt eredményes érdekegyeztetés előzte meg. A kormány száz napig várta, hogy a munkavállalók és a munkaadó megegyezzenek, ám ez nem történt meg. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat parlamenti vitája februárban folytatódik, addig a szociális partnerek tovább egyeztethetnek.Glattfelder Béla elmondta: jelenleg egy nap 12 órás rendes munkaidő és 8 órás túlóra rendelhető el, ám a módosítással ez megszűnik, és egy nap az összmunkaidő együttesen sem haladhatja meg a 12 órát. A heti munkaidő nem lehet több 48 óránál. A jelenlegi szabályozás szerint egy hónap is eltelhet pihenőnap nélkül, ez a lehetőség megszűnne: a heti két pihenőnap közül egyet mindenképpen ki kellene adni. A kormány a munkaszüneti napokon végzett munkára is szigorúbb szabályokat javasolnak. A bevásárlóközpontok például nem tarthatnak majd nyitva ezeken a napokon, de más kereskedelmi egységekben is csak a tulajdonosok dolgozhatnak.Sümeghy Csaba (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslat foglalkoztatásbarát, áttekinthetőbb és kiszámíthatóbb hátteret teremt az érintetteknek. Úgy vélte: a munkavállalók képviselői torz képet akartak kialakítani a tervekről a közvéleményben. Nagy Sándor (MSZP) szerint kialakítható olyan szabályozás, amely párbeszéden, a szociális partnerek együttműködésén alapul. A politikus úgy véli, a javaslat jelentős részében kialakítható a konszenzus, ha a munkavállalók más munkakörbe való átirányításával foglalkozó részt kiveszik a szövegből. Boda Ilona (FKGP) a munkaidőről, valamint a munkaerő-kölcsönzésről rendelkező részeken változtatna. Tardos Márton (SZDSZ) azt javasolta, hogy a vitás kérdésekről tartsanak további egyeztetéseket. Herényi Károly (MDF) azt indítványozta, hogy a szülés után visszatérteknek 30 helyett 90 napig ne lehessen felmondani. Kiss Andor (MIÉP) bírálta a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozást, mert szerinte az egy kiszolgáltatott néposztály kialakításának veszélyét hordozza magában.A gondozottak önrendelkezési jogának megerősítését kívánja elérni a kormány a cselekvőképességgel, illetve a gondnoksággal összefüggő törvénymódosító javaslattal, amelyet a parlament szintén tegnap kezdett tárgyalni. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára expozéjában kiemelte: a módosítások egyik fő célja, hogy a gondozottak a lehető legnagyobb mértékben rendelkezhessenek saját életükkel. Elmondta, hogy a korlátozottan cselekvőképes emberek esetében csak kivételes helyzetben lehet gondnokságot elrendelni. Megemlítette azt is, hogy a gondnokságot ellátó közvetlen családtagok esetében nem lesz szükség minden évben tételes pénzügyi elszámolásra a gondozott vagyonáról. A vezérszónoki felszólalásokból kiderült, hogy néhány módosítással ugyan, de valamennyi párt támogatja az előterjesztést.A parlament tegnap megvitatta az olajbizottság jelentését. Dorkota Lajos (Fidesz) szerint a Németh-kormány hibát követett el, amikor felszámolta a gazdasági rendőrséget. Az Antall- és a Boross-kormány is kisebb mértékben felelős azért, mert a rendelkezésére álló szűkös források mellett nem tudta felvenni a harcot az olajbűnözéssel szemben. Dorkota szerint a Horn-kormány felelőssége a halasztott vámfizetési eljárások kapcsán állapítható meg.Tóth Károly (MSZP) úgy vélekedett: az a tény mindenképpen kiderült a bizottság munkája során, hogy az olajügyek elérték a rendőrség és a VPOP egyes részeit. Arról is szólt, hogy a rendőrség mértékletesen támogatta a bizottságot, s a legfőbb ügyészt is bírálta. Megjegyezte: mindenképpen szükség van egy állandó parlamenti bizottság felállítására, amely a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet kontrollálná.Pallag László, a megszűnt bizottság kisgazda elnöke kijelentette: nem házszabályszerű a jelentés tárgyalása, mivel a kapcsolódó határozati javaslatot nem lehet megvitatni. Szerinte meg kellett volna állapítani a politikai felelősséget, amely az előző tíz év összes kormányát érinti. A kisgazda képviselő meggyőződésének adott hangot, hogy a hivatalos szervek és a politika 1991 óta tudott az olajbűnözésről.Kóródi Mária elsősorban az Antall-kormányt, illetve a jelenlegi belügyminisztert bírálta felszólalásában. Az SZDSZ-es politikus arról is szólt: Boross Péter akkori belügyminiszter és Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány paktumot kötött a szervezett alvilággal a kiegyezésről. Balogh László (MDF) teljesen alaptalannak nevezte Kóródi utóbbi kijelentését, és hangsúlyozta: éppen Kuncze Gábor belügyminisztersége idején csökkent radikálisan a felderített olajügyek száma. A képviselő a bizottsági munkát színjátéknak nevezte, s a jelentést is élesen bírálta.Lentner Csaba, a MIÉP képviselője kijelentette: ha ezt az értékelhetetlen „szöveggyűjteményt” a parlament elfogadja, akkor az igennel szavazó képviselőkre olajplecsni kerül. – A meccs még nincs lejátszva, 2002 után folytatódik, és a titkosszolgálati dokumentumokból remélhetően fény derül a felelősök személyére – fogalmazott.