Titokzatos gombavilág

Amikor a rendszerező emberi elme felosztotta a világ élőlényeit, két csoportot különböztetett meg: a növény- és az állatvilágot. A XVI. században akadt olyan tudós – Andrea Cesalpino olasz botanikus és orvos –, aki úgy vélekedett, hogy a gombák nem növények. Az azóta eltelt négyszáz év alatt a gombakutatók, azaz a mikológusok arra a megállapításra jutottak, hogy a gombák – az állat- és növényvilág mellett vagy inkább között – az élők külön világát alkotják.Mi hát a gomba? Növény-e vagy sem? Erről kérdezem dr. Vetter János profeszszort, az Állatorvos-tudományi Egyetem növénytani tanszékének vezetőjét, a Mikológiai Társaság elnökét.– A gombák nem növények – szögezi le a professzor. – Közéjük tartozik az élesztő-, a betegséget okozó bőrgomba, a gyógyító penicillin- s a sok ismert kalaposgomba is. Százezer gombafaj biztosan van, de lehet, hogy ennek a sokszorosa él a Földön. A növényvilág és az állatvilág között állnak és töltenek be fontos szerepet. Életközösségben élnek a növényvilággal, vagyis a gomba és a növény kölcsönösen segíti egymást. Ezt a kapcsolatot a mikológusok mikorrhizának hívják. A kölcsönösség gyakori a gombák és a fák között: a gomba vizet és ásványi anyagokat vesz fel, amelyeket a gyökéren keresztül átad a fának, a fától pedig cserében szerves anyagokat, cukrot, hormonokat kap. Ezért találunk gyakran például vargányát az egészséges tölgyfák alatt.– Úgy tudom, az ősi kultúrákban látomások előidézésére is fogyasztottak gombát.– Igen, de nem csak az ősi időkben. Szibériában például a XIX., de még a XX. században is drogként fogyasztották – legalábbis a tehetősebb emberek – az ottani hallucinogén gombákat. Az amerikai kontinensen termő, hallucinogént tartalmazó gombafajoknak pedig a prekolumbiánus időkben az indián – azték, maja – rituálékon volt szerepük, ahol emberáldozatot is bemutattak.– Lehet-e a gombákat a gyógynövényekhez hasonlóan gyógyításra használni?– Nálunk is kialakulóban van a mikoterápia, a gombával való gyógyítás, de a távol-keleti országokban ennek ötezer éves hagyománya van. Amerikában negyed századdal ezelőtt az óriás pöfeteggombából kivontak egy calvacin nevű anyagot, amely bizonyos fajta tumorok esetében gyógyhatással bír. A közönséges laskagomba is tartalmaz nagy molekulájú poliszacharidokat, amelyek gyógyítanak egyes daganatos betegségeket. Az utóbbi években vált ismertté a Távol-Keletről származó shii-take (ejtsd: sítaka), egy fagombaféle, amely erősíti az immunrendszert, tehát eredményesen alkalmazható influenza, nátha, különféle hűléses betegségek ellen. Rendszeres fogyasztása esetén 25-30 százalékkal csökken a vérben a koleszterin, de cukorbetegség ellen is hatásos. Mindezek kísérletekkel bizonyított tények.– Megfelelőnek tartja-e a gombával kapcsolatos ismeretterjesztést?– Nem. A tankönyvekből hiányoznak az alapvető ismeretekhez szükséges szemléltető ábrák. De az orvosi rendelőkben, patikákban is kellene lenniük nagy, színes plakátoknak legalább a mérgező gombákról. Nincs rá pénz, mondják, de egyetlen gombamérgezett ember gyógyítási költsége is hétjegyű számmal kifejezhető összeget tesz ki; a gyilkos galócától pedig olykor egy egész család meghal.– Hogyan veszi ki részét az ismeretterjesztésből a Mikológiai Társaság?– Gombaismereti tanfolyamokat szervezünk, kirándulásaink alkalmával terepen is ismerkedünk a gombákkal, folyóiratokat, időszaki kiadványokat adunk ki. Megjelenés előtt áll a gombák névjegyzéke, amely tartalmazza a gombák latin nevét, illetve a latin elnevezések magyar párját.