Az év autója választás végeredményét a szakma néha nehezen fogadja el, ám egy évvel ezelőtt senkinek sem volt komoly ellenvetése, amikor a Toyota Yaris győzött. A japán kisautó izgalmas formája, praktikus belső tere és modern technológiája azóta a vásárlókat is meggyőzte arról, hogy a zsűri jól döntött.Japán legnagyobb autógyártója, a Toyota sokáig leginkább a megbízható, elpusztíthatatlan, ám ennek megfelelően a meglehetősen visszafogott formatervű autókat kereső vásárlók közt volt igazán népszerű. Pedig Japánban már régóta jó néhány olyan modelljük fut, ami igazolja, hogy a Toyota nemcsak a strapabíró, megbízható szerkezetek létrehozásában, hanem a különleges formatervű, élvezetesen vezethető kocsik megalkotásában is otthon van.Az első formai áttörést az Avensis jelentette, amelynek tervezésénél már európai szakemberek is részt vettek – nem véletlenül, hiszen a kocsi egyik fő értékesítési területe Európa. Ugyanez a helyzet a Yaris-szal is, csakhogy a kisautó teljes egészében a Toyota európai főhadiszállásán, Brüsszelben készült, ráadásul a nemzetközi formatervező csoport vezetője egy görög származású szakember volt. Ez óriási bátorságra vall egy japán cégtől, ahol általában minden pozíciót a saját embereikkel igyekeznek betölteni. A merész húzás azonban eredményre vezetett, ami nem csak Az év autója cím elnyerése volt, hanem a kocsi óriási népszerűsége Európa-szerte.Persze nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a Yaris valóban újszerű megoldásokat hozott a kiskocsik világába. Az autó a kategória egyik legtágasabb darabjának számít, ami önmagában még nem olyan nagy szó, az viszont egyedülálló ebben a járműosztályban, hogy a hátsó üléslap egy 12 centiméteres sínen előre-hátra csúsztatható, így szükség esetén a csomagtartó mérete jelentősen bővül. Érdemes még megemlíteni a szintén unikumnak számító műszerfalat is, ami háromdimenziós hatású és a középkonzol tetején kapott helyet.A Yaris esetében azonban nemcsak az utastér rejt kellemes meglepetéseket, hanem a motorházban is található néhány érdekesség. Az intelligensen változó szelepvezérlés (VVT-i) a Toyota ezredfordulós csúcstechnológiája. Ez a motor elsőként a Lexus csúcsmodelljénél mutatkozott be, és annyira bevált, hogy a japánok a 2000-es évben a teljes motorpalettájukat ilyen rendszerű erőforrásokra cserélték le. A döntés helyességét igazolja, hogy a Yaris egyliteres (természetesen VVT-i rendszerű) erőforrása tavaly elnyerte Az év motorja címet. A 68 lóerős, négyhengeres, hengerenként 16 szelepes erőforrás a hőmérsékletet, a fordulatszámot, a sebességet, valamint a gázpedál állását figyelembe véve optimalizálja a szelepek nyitási és zárási idejét, így csökkentve a fogyasztást és növelve a nyomatékot már alacsony fordulatszámon is.A Yaris nagyobb, 1,3 literes, VVT-i rendszerű erőforrással is kapható. A 86 lóerős változat menettulajdonságai jóval kiegyensúlyozottabbak, mint a kisebbik motoré, s az 1,3-as természetesen jóval dinamikusabb is. A Yaris kínálata tavaly tovább bővült, hiszen a hagyományos, ötfokozatú kézi kapcsolású váltómű mellett már négyfokozatú automatával is megvásárolható a kiskocsi. További technikai érdekesség a Stop-and-go rendszerű (a kézi kapcsolású váltóműhöz kapcsolódó) berendezés, amely néhány másodperces egy helyben állás után azonnal leállítja a motort és csak a gázpedál megérintésére indítja újra a motort – tovább csökkentve ezzel az egyébként is alacsony fogyasztást és károsanyag-kibocsátást.
Szoboszlai megharagudott Ronaldóra? Wirtz is megszólalt, és lezárta a vitát
