A sztárcsinálás kulisszatitkai

Tátogóparádé Leginkább ezzel a kifejezéssel illethető manapság a hazai könnyűzenei élet jeleseinek a produkciója. Ezért már külön meg szokás jelölni, ha a zenész élőben szolgáltatja a zenét. Új szereplők forognak a hazai popéletben, de ahogy felbukkannak, úgy el is tűnnek egy-két hónap vagy egy-két év után. A közönségnek mindig új sztárok kellenek, a menedzserek ezért újabb és újabb divatos formációkon törik a fejüket. Mindenki mindenkivel lecserélhető, hisz már régen nem a teljesítmény számít, hanem csupán a siker. A hamis hangot kiigazítja a gép, a hivatásos szerzők megírják a dalt, a színpadon azonban bírni kell a tempót, mert a rajongók igényesek, csak a tökéleteset honorálják. Kettészakadt a hazai popvilág. Maradtak és lesznek, akik valóban a zenélés öröméért választják ezt a pályát, és nem azért, hogy mindenáron sztárrá váljanak. Ugyanakkor folyamatosan érkeznek a pályára azok, akiknek csak a siker a fontos és a sikerrel járó fény és csillogás. Eszükbe sem jut, milyen nagyot lehet a csúcsról zuhanni. Hisz akik megtalálták, és a rivaldafénybe vezették őket, akik elhitették velük, hogy valakik, a következő pillanatban el is engedhetik a kezüket. Az elkövetkező hetekben megkíséreljük feltárni, mekkorát változott a magyar könnyűzene világa az elmúlt évtizedekben, hogyan működnek ma a hivatásos sztárgyárak, és hogyan próbálnak felszínen maradni ebben a talán átmeneti időszakban azok, akiknek valóban a zene a fontos, akiket annak idején szíven talált John Lennon.