Aggódnak a szegedi képtárért

Szegeden egy közel százmillió forintot érő ingatlannak a tervezett eladása váltott ki nagy vihart a helyi képző-, ipar-, építő- és fotóművészek körében. Aggodalmaikat levélben fogalmazták meg, aláírásokat gyűjtöttek, ám ezeket nem a tulajdonoshoz, vagyis a Csongrád megyei önkormányzathoz, hanem a város közgyűléséhez, illetve polgármesteréhez juttatták el.A Horváth Mihály utcai Képtár sorsáért aggódó művészek megfogalmazása szerint ezt az épületet értékmentő és értékközvetítő múltja avatta a szépművészetek templomává, s annak a városnak az arculatformáló intézménye, amely regionális szerepkörre törekszik. A képtár azért pótolhatatlan, mert ez tette Szegedet képzőművészeti központtá. Itt kezdte a pályát a szegedi alkotók többsége – érvelnek a művészek, akik mindenáron szeretnék elérni, hogy az épület továbbra is eddigi funkcióját töltse be.A megyei közgyűlés már döntött arról, hogy értékesíti az épületet, amely a Móra Ferenc Múzeum képtára. Orbán István, a közgyűlés alelnöke lapunknak az okokat azzal magyarázta: a tulajdonukban lévő múzeum régebb óta raktárhiánnyal küszködik. Számos műtárgyat elfogadhatatlan körülmények között őriznek a Szeged melletti Algyőn. Ezen az áldatlan helyzeten mindenképpen változtatni szeretnének. Már kiszemeltek egy eladásra szánt, 200 millió forintot érő ingatlant, amely a szakemberek szerint tökéletesen megfelelne a műtárgyak raktározására.Minthogy a megvásárláshoz szükséges pénzt a megye csak úgy tudja előteremteni, ha saját nélkülözhető ingatlanai közül néhányat elad, úgy határoztak, hogy a képtárat felajánlják megvételre a szegedi önkormányzatnak, egy másik százmillió forintot érő épületükre pedig bárki licitálhatna. Orbán István a döntést azzal indokolta: nem tartozik a megye kötelező feladatához, hogy kiállítási helyet biztosítson a kortárs művészeknek. Amit eddig tettek, azt önként vállalták. Cáfolta, hogy ezzel a lépésükkel borsot szándékoztak törni Szeged vezetőinek orra alá, mert a két önkormányzat közötti viszony nem igazán mondható felhőtlennek.A jelekből ítélve a szegedi kortárs művészek aligha reménykedhetnek abban, hogy a város megmenti számukra a már említett képtárat. Mányai Éva alpolgármestertől megtudtuk: ennek az ingatlannak a megvásárlása nem szerepel az önkormányzat 2001 és 2008 közötti időszakra vonatkozó kulturális koncepciójában. Ezért a két évre szóló költségvetésben sem különítettek el pénzt erre a célra. Mint mondta, azzal viszont senki sem vádolhatja a közgyűlést, hogy nem áldoz elegendő pénzt a kultúrára. Tavaly például 2,4 milliárd forintot fordítottak művelődési intézményeik működtetésére, különféle rendezvények szervezésére. Ez az összeg a város költségvetésének 8 százalékát képezi. Tényként említette, hogy a vidéki önkormányzatok közül a szegedi költi a legtöbb pénzt kulturális célokra.A szegedi önkormányzat talál megoldást, ha a megye eladja a múzeum képtárának az épületét. Mányai Éva több olyan, a városban található termet sorolt fel, amelyek alkalmasak különféle művészeti alkotások bemutatására, s ezek az önkormányzat tulajdonát képezik.