Államvédelem a Rákosi-korszakban

Messze vagyunk még az ÁVO, illetve az ÁVH történetének teljes körű feldolgozásától, bár az utóbbi időben fontos munkák jelentek meg a témáról. Hála a Történeti Hivatalnak is, amely közelmúltunk hagyatékát a kutatható források segítségével dolgozza fel. A csütörtökön bemutatott kötet, az Államvédelem a Rákosi-korszakban címet kapta, bár Rákosi előtti és utáni témákkal is foglalkozik.Izsák Lajos professzor, a korszak kutatója méltatta a könyvet, amelynek szerzői – Kun Miklós, Palasik Mária, Okváth Imre, Gyarmati György, M. Kiss Sándor, Kajári Erzsébet, Baráth Magdolna, Kozáry Andrea, Pintér Tamás és Baczoni Gábor – 1999 decemberében a Történeti Hivatal konferenciáján ismertették kutatásaik eredményét. Izsák Lajos emlékeztetett arra, miként tette lehetetlenné az elmúlt rendszer a források kutatását, hogyan próbálták megsemmisíteni a dokumentumokat, hogy csak párthatározatok értelmezzék a történelmet. A szovjet mintakövetést tényekkel tudjuk dokumentálni, valamint azt is, hogy az államvédelem különböző fedőnevű csoportjai hogyan élték túl saját feloszlatásukat. A kötet egyik legizgalmasabb fejezete – Négy törvénysértő per utóélete – azt dokumentálja, miként próbálta a párt saját elképzelése szerint átgyúrni a Magyar Közösség, a Földművelésügyi Minisztérium, a MAORT és a Standard-per tényanyagát, hogy fenntarthassa az eredeti koncepciót, miszerint a halálos ítéleteket is kiróvó eljárások államellenes összeesküvések, szabotázsakciók miatt indultak.