„Aligha túlzás, hogy Jakab (király) politikai tényezővé vált szexuális mássága és Buckingham (herceg) iránti szenvedélyes szerelme vezetett az angol parlamentarizmus válságához, a puritanizmus heves radikalizálódásához, majd polgárháborúhoz. Utóbb pedig a királygyilkosságot is vállaló forradalomhoz” – áll az első olvasatra meglepő kijelentés Szántó György Tibor most megjelent Anglikán reformáció, angol forradalom című munkájában. Természetesen a szerző ezzel nem a jobb sorsra érdemes I. Jakab (1566–1625) király nyakába varrja az egész felelősséget a Stuart-kori Anglia kaotikus évtizedeiért, csupán következetes marad abbéli meggyőződésében, hogy a történelem eseményeit – a marxizmus felfogásától eltérően – nem vagy csak elenyésző részben a gazdasági szükségszerűség határozza meg. Szántó György Tibor könyvében a gazdasági szükségszerűség a legutolsó szempont: személyes kötődések, intrikák, szerelmek és a vallási és politikai meggyőződés mozgatja itt a „szereplőket”, akiknek élettörténete nyomán hallatlanul izgalmas világ bontakozik ki előttünk: a XVII. századi Anglia és Skócia, az angol reformáció, a polgárháború, a forradalom és a restauráció története.A kötetet olvasva hamar elfeledkezhetünk arról, hogy voltaképp történelemkönyvet tartunk a kezünkben, hiszen Anglia akkori történelme kész kalandregény. A szerző pedig tisztában van ezzel: a gazdagon illusztrált könyv olvasmányos stílusa segít ébren tartani az érdeklődést nemcsak az orgyilkosságok és udvari intrikák leírásánál, de a király és a parlament évszázados csatározásának bemutatásakor és a kor vallási mozgalmainak elemzésénél is.„Remélem, egyszer majd feledésbe merül az a vulgármarxista sablon is, amely a hitbéli konfliktusokat vallási köntösbe bújtatott gazdasági vetélkedésnek nyilvánította. Attól vagyunk emberek, hogy félünk a haláltól, ezért az öröklét vágyánál alább nem adjuk” – magyarázza könyvének előszavában Szántó György Tibor. A forrongó, protestáns Anglia történetét olvasva erre a szemléletre, úgy tűnik, végképp szükségünk van ahhoz, hogy egyáltalán megpróbáljuk megérteni, mit miért tett Oliver Cromwell, és hogy miért kísértette emberöltőkön át a briteket a (nem létező) katolikus összeesküvés és a katolikus franciák inváziója.A korszak jobb megértését ügyesen összeállított függelék is segíti, ahol az anglikán reformáció legfontosabb dokumentumait, időrendi áttekintést, a Tudor- és a Stuart-ház uralkodóinak táblázatát találhatjuk meg. A nevek és események közötti eligazodást a kötet végén jól szerkesztett név- és tárgymutató teszi könnyebbé.(Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000. Ára: 2900 forint)
Kényszersorozás: „Te szemét, mindjárt szétverem a képedet!” – így ordibáltak Zelenszkij emberrablói
