Ausztria segítőkész

Több mint négy esztendő után távozik posztjából az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Meg nem erősített hírek szerint a leköszönő nagykövet következő állomáshelye Belgrád lesz. Hannes Porias (képünkön) egy nagyon izgalmas időszakban képviselte Ausztriát a magyar fővárosban.Nem állítanám, hogy nehéz időszak volt, sokkal inkább azt, hogy kihívásokkal teli. Mivel Magyarország az Európai Unió egyik legesélyesebb tagjelöltje, így kétoldalú kapcsolatainkat is ehhez az új helyzethez kellett igazítanunk – s bátran állíthatom, hogy ez sikerült is. A bilaterális kapcsolatok problémamentesek, a két ország közötti együttműködés nagyon jó, és nem csak politikai síkon.– Ausztria az ön hivatali ideje alatt, egészen pontosan 1998 második felében töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ám alig egy esztendő múltán az unió szankciókat vezetett be Ausztria ellen...– Azt hiszem, hogy az osztrák elnökség időszaka Magyarország szempontjából nagyon fontos volt és meglehetősen pozitív is, hiszen igazán ekkor gyorsultak föl a csatlakozási tárgyalások. A szankciókkal kapcsolatosan szeretném világosan leszögezni: soha nem fogjuk elfelejteni azt a barátságot, amellyel Magyarország viseltetett Ausztria iránt ezekben a nehéz időkben, és úgy gondolom, hogy ez meghatározza majd a jövőbeli kapcsolatokat is.– Mielőtt Ausztria csatlakozott volna az Európai Unióhoz, ön az osztrák tárgyalóküldöttség tagja volt Brüsszelben. Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban? És mit tanácsolna Magyarországnak a jelen helyzetben?– A tapasztalataimat szívesen megosztom önökkel, de tanácsot nem adnék, hiszen Magyarországot kitűnő szakemberek képviselik Brüsszelben, akik ugyanolyan jól kiismerik magukat az uniós körökben, akárcsak mi. A tapasztalatom az, hogy a csatlakozás egy elég bonyolult, kihívásokkal teli folyamat. Brüsszel tulajdonképpen olyan, mint egy „szeszélyes menyasszony”.– Wolfgang Schüssel kancellár a minap azt nyilatkozta, hogy támogatja a német Gerhard Schröder javaslatát, miszerint hét esztendeig zárva maradnak az unió kapui az új tagok munkavállalói előtt. Valóban szükség van-e erre? Miért ez a nagy félelem?– A munkaerő szabad áramlásának kérdése nemcsak a keleti bővítés során vetődött fel, hanem minden egyes alkalommal, amikor új tagok kerültek az unióba. Ez nagyon kényes téma, már csak azért is, mert Nyugat-Európában meglehetősen magas a munkanélküliek aránya. Az átmeneti időszakban lehetőség nyílik arra, hogy a meglévő szerkezeteket megfelelően átalakíthassuk. A nagy munkaerő-elvándorlás az új tagjelölteknek is negatív következményekkel járhat, főként ha a magasan képzett szakemberek mindannyian Nyugat-Európában – például Ausztriában – vállalnának munkát. Időre van szükség ahhoz, hogy a jövedelmi szintek egymással összemérhetők legyenek. De nem hiszem, hogy ez Ausztria és Magyarország között feszültséget okozna, hiszen a két ország már évek óta szorosan együttműködik: az ingázók munkavállalását például már hosszú ideje egyezmény szabályozza.