Belgrádi nem Carla del Ponténak

Hűvös fogadtatásra, hideg és határozott elutasításra talált Carla del Ponte hágai főügyész Belgrádban. A jugoszláv államfővel folytatott tárgyalása olyan hangulatú volt, hogy del Ponte asszony át sem nyújtotta Vojiszlav Kostunicának azt a titkos letartóztatási parancsot, amelyet a törvényszék egy Jugoszláviában tartózkodó vádlott ellen adott ki, s amely a találkozó egyik fő „attrakciója” lett volna. Láthatólag elégedetlenül és lehangoltan távozott az elnöktől, s nem is került sor a tervezett találkozóra az újságírókkal. A belgrádi tárgyalássorozat még nem ért véget, ám már most világos, hogy a jugoszláv hatóságok nem tesznek eleget „nemzetközi kötelezettségüknek”, ami alatt a törvényszék szóvivője a vádlottak letartóztatását is érti. Azért jöttünk, hogy lássuk, Belgrád megkezdi-e az együttműködést, fogalmazott Hartmann asszony, a törvényszék szóvivője. A megbeszélések eddigi eredményeiből az tűnik ki, hogy a belgrádi válasz nem kielégítő. Az együttműködést ugyanis Belgrád és a törvényszék igen eltérően értelmezi. Kostunica a kifogások, megjegyzések és bírálatok özönét zúdította tárgyalópartnerére. A főügyész azonban ezeket sorra elutasította. Értsülések szerint a törvényszék Milosevicsen kívül még Milutinovics szerbiai elnök, Nikola Sainovics szocialista pártfunkcionárius és Dragoljub Ojdanics volt védelmi miniszter kiadatását is kéri.Carla del Ponte asszony, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze tegnap folytatta belgrádi megbeszéléseit, tárgyalópartnerei Momcsilo Grubacs igazságügy-miniszter, Goran Szvilanovics külügy-miniszter és Zoran Zsivkovics belügyminiszter voltak. A külügyminiszter javasolta egy bizottság megalakítását az „igazság megállapítására”. Közben Zoran Djindjics – aki mára már a kormány elnöke lesz – magánemberként jelentette ki, hogy elvárja Milosevics gyors letartóztatását. Az új kormánynak bizonyítékai vannak a koszovói bűncselekményekről. Szerinte az új kormány ráveheti a nemzetközi közösséget, hogy megváltoztassa a per színhelyét. Erről azonban a törvényszék hallani sem akar.A szélsőséges pártok által szervezett, Del Ponte asszony elleni tüntetésekre mindössze kétszázan gyűltek össze. Lezárták a Milos fejedelem utcát a külügyminisztérium előtt. A rendőrség meg sem kísérelte jobb belátásra bírni a forgalmat is megbénító tiltakozókat. Mellesleg a kivonulás Milosevics melletti rokonszenvtüntetéssé vált. Pedig éppen tegnap hozták nyilvánosságra a lapok a hágai állítást, hogy Milosevicset annak idején értesítették a televízió épülete bombázásának időpontjáról, mégis csak a vezetők és hozzátartozóik hagyták el az épületet, a többieket – akik éppen az éjjel ott dolgoztak – feláldozták. A Glasz Javnoszti című lap hozta a hírt, hogy Milosevicsék megkapták a kilakoltatásról szóló végzést. El kell hagyniuk az Uzsicei utcai villát, de nem tudni, hova költöznek. Házukat éppen tatarozzák, nem lakható. Az Uzsicei utcai villa Titónak épült, de a régi Jugoszlávia elnöke soha sem lakott benne.A Magyar Szó szerkesztőbizottsága üdvözli és más pártok számára is követendő példának tartja a VMSZ tanácsának határozatát, hogy a VMSZ kivonul a Fórumnak, a vajdasági magyar lap kiadójának igazgatóbizottságából. A Kasza József vezette párt vezetősége egyébként a sorozatos bírálatok után határozott így. A függetlenségét már egy évtizede elkeseredetten védelmező Magyar Szó szerkesztősége ugyanis keményen szembeszállt azzal, hogy egy párt – bármelyik párt – döntő befolyásra tegyen szert a lap szerkesztéspolitikájára. A Magyar Szó szerint a segítőkészségét hangoztató VMSZ-nek nem a Fórumban kell harcolni a pártérdekekért, hanem – ha segíteni akar – az alapítónál, az intézményekben a Magyar Szóért. A szabad tájékozódásra való jogát féltő vajdasági magyar közvélemény, az értelmiség jó része a sajtószabadságot, pártatlanságát védelmező Magyar Szó álláspontjai mellé állt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a VMSZ az utóbbi néhány hónapban – amióta többsége van az igazgatóbizottságban – nem próbált befolyást gyakorolni a szerkesztésre.