Biztonságos-e a magyar árampiac?

Miközben hazánkban egyre hangosabb a privatizált áramszolgáltató vállalatok elégedetlensége az év elején életbe lépett, új, hatszázalékos áremelés kapcsán, és arról szól a vita, hogy mennyi veszteséget fog mindez okozni a cégeknek, a világ másik és egyben leggazdagabb felén, Kaliforniában az 1996-os félresikerült energiapiaci deregulációs törvény hatására áramkimaradásokkal és jelentős áremelésekkel kell szembenézniük az amerikaiaknak. Az okokat elemezve a gazdasági szakemberek szerint az elmaradt erőművi beruházások éppúgy hozzájárulnak az áramhiányhoz, mint az erős ipari fellendülés következtében megnövekvő energiaigény, a gázáremelkedés, a vízerőműveket sújtó szárazság. De ugyanígy felvetődik a fogyasztói szervezetek részéről az is, hogy az amerikai energiacégek mesterségesen gerjesztik az energiahiányt, hogy erre hivatkozva emelhessék az árakat és növelni tudják nyereségüket.A hazai energiapolitikai elképzelések szerint 2002 januárjától nyílna meg a magyar piac, első lépésben egy előre meghatározott mértékű százalékban, vagyis a feljogosított nagyfogyasztók az évi energiaigényük bizonyos százalékát vásárolhatnák szabadon, akár importból is. Majd a piacnyitási menetrend szerint folyamatosan növekedne a feljogosított fogyasztók köre, és négy-öt éven belül válhatna teljes körűvé a liberalizáció. Ezzel együtt Magyarországon is szóba került, főleg a most fellángolt árvita kapcsán, hogy a multik mennyire elkötelezettek az energiaellátás biztonságosságáért, és mennyire befolyásolja lépéseiket a megszerezhető profit nagysága, akár azon az áron is, hogy elhanyagolják a beruházásokat.Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatója szerint az idei évtől életbe lépett új árszabályozási rendszer továbbra is a biztonságos ellátást helyezi előtérbe, és a nyereségszámításnál a forrásoldalról áttér az eszközoldalra. Ez azt jelenti, hogy azok a cégek járnak jobban, amelyek többet költenek beruházásra és a hálózat fejlesztésére.A főigazgató szerint a magyarországi helyzet lényegesen eltér a Kaliforniában kialakulttól, ahol úgy hajtották végre a deregulációt, hogy nem rendelkeztek megfelelő tartalékokkal, nem épültek az igények növekedésével párhuzamosan új erőművek, ezért a kínálat nem tudta követni a keresletet, és elszabadultak az árak. Nálunk az erőművi kapacitásoknál 37 százalékos tartalékokkal rendelkezünk, amely a 20-25 százalékos biztonsági tartalékon túl is jelentős. Elkészült a Csepeli Erőmű, befejeződött az MVM Rt. gyors indítású tartalékerőmű láncának építése, korszerűsítették a Mátrai Erőművet stb. Emellett Európában is túlkapacitásokkal rendelkeznek az áramszolgáltatók, így az importlehetőségek is biztosítottak, ha az energiahelyzet úgy kívánja. Mindezek mellett több külföldi befektető is megkereste ajánlatával a MEH-t, hogy a piacnyitást követően négyszáz megawattnyi új erőművi beruházást hajtanának végre, hosszú távú áramvásárlási szerződés nélkül is.Kaderják Péter kiemelte azt is, hogy mindezeken túlmenően a magyar energiamodell szerint nem vezetnek be kötelező áramtőzsdét, hanem opciós, kétoldalú és hosszú távú szerződéskötéseken fog alapulni a rendszer. Kaliforniában éppen ellenkezőleg – és mint bebizonyosodott, hibásan –, kötelező tőzsde létrehozásával hajtották végre a deregulációt.